Külföld
Megkezdődött az EU-csúcs
A hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel az Európai Tanács elnöke a múlt héten 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.
Javaslatában egyebek mellett a migráció kezelésére és a határvédelemre 21,9 milliárd eurót, a kohéziós és agrártámogatásokra 373,2 milliárd eurós összeget fordítana. Növelné az egészségügyre szánt összeget, valamint szintén emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktásra szánt tételeket is. Csökkentette a védelemre és a biztonság fokozására, valamint a szomszédságpolitikára szánt tételeket, azonban megtartaná azon javaslatát, hogy a költségvetésnek jelentős összegeket kell fordítania az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
A tanácsi elnök a költségvetési szabályozás részeként „arányos intézkedések” meghozatalát helyezte kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.
A tanácskozás másik kulcsfontosságú témája a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslását célzó helyreállítási terv, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság Új Nemzedék EU (Next Generation EU) néven 750 milliárd eurós csomagot mutatott be. A hétéves költségvetésre épülő pénzalapból finanszíroznák az uniós szakpolitikákat, továbbá hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönöznék belőle.
A tervek szerint az alap költségvetésének nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.
Távol állnak az egyes álláspontok, nehéz tárgyalásokra számítanak a résztvevők
A koronavírus-járvány okozta, soha nem látott gazdasági és társadalmi károkkal járó időszak több szolidaritást és odaadást igényel a tagországok részéről, ezért a következő órák döntő jelentőségűek lesznek a sokakat érintő európai projekt jövője szempontjából - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő az uniós csúcstalálkozóra érkezve.
Macron hangsúlyozta, kompromisszumra lesz szükség a tagállamok részéről, hogy következő, 2021 után érvényes hétéves költségvetés és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomag képes legyen lendületet adni az európai gazdaságnak, társadalomnak és a környezetvédelmi célkitűzéseknek.
Kompromisszumra, hogy a létrejövő megállapodás új önálóságot biztosítson Európának a technológia, az ökológia és az ipar területein. Valamint azért, hogy Európa nagyobb szolidaritást legyen képes mutatni a válság által leginkább sújtott régióknak, a legtörékenebb közösségeknek - mondta.
Szerinte a csúcstalálkozó az európai ambíciókról szól. Franciaország és Németország nagyban járult hozzá az Európai Bizottság gazdaságélénkítő tervéhez. Macron reményét fejezte ki, hogy a tagországok támogatásával még a hétvégén megállapodás születhet a célkitűzésekről.
Angela Merkel német kancellár érkezéskor hangsúlyozta: nehéz tárgyalásokra számít, mivel - szavai szerint - „az egyes álláspontok rendkívül távol állnak egymástól”. Véleménye szerint kétséges, hogy a hétvégén megállapodás születik-e.
„Kívánatos lenne, de szembe kell néznünk a valósággal. Komoly kompromisszumkészségre van szükség, ha úgy az emberek, mint Európa számára jó megoldást akarunk találni a vírusjárvánnyal szemben” - fogalmazott.
Charles Michel is nehéz tárgyalásokra számít, azonban politikai akarattal, lehetséges a megállapodás elérése. Hozzátette: a megbeszélések nemcsak pénzről szólnak, hanem az emberek, és az unió egységének jövőjéről. Egy erősebb, ellenállóbb Európai Unió jövője forog kockán - hangsúlyozta a tanács elnöke.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az egész világ azt figyeli, hogy Európa képes lesz-e egységes maradni, és felállni a koronavírus okozta válságból. Kijelentette: elkötelezettséggel az Európai Unió megerősödve és megújulva képes kilábalni a válságból. Ehhez minden szükséges elem a tagállamok asztalán van, ezért a megoldás, amelyet az európai állampolgárok várnak, elérhető.
„A mai nap rendkívül fontos Európa jövője szempontjából” - tette hozzá.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök érkezéskor azt nyilatkozta, nehéz megmondani, hogy sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról, ugyanis országának hozzájárulása egyebek mellett a Lengyelországnak járó pénzek nagységrendjétől függ.
Kijelentette, Lengyelország határozottan ellenzi az uniós pénzek jogállamiságra vonatkozó „tetszés szerinti” politikai feltételekhez kötését. Nem fenntartható megoldás, hogy Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia esetében megőrizzék a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit - tette hozzá.
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szerint minden tagállam számára fontos a közös uniós költségvetés elfogadása, különösen a hagyományos politikák, a kohéziós és mezőgazdasági források tekintetében. Azt mondta, hogy a tagállamok közül az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Bulgáriában volt, és országa gazdaság folyamatosan növekedett. „Ezért is elfogadhatatlan, hogy a sikeres országok legyenek büntetve azzal, hogy kevesebb uniós pénzhez juthatnának” - fogalmazott.
Mark Rutte holland miniszterelnök szavai szerint „kevesebb mint 50 százalék esélye van” a pénteki megállapodásnak. Kijelentette, nem a sebesség, hanem a tartalom számít. „Egy gyöngye egyezség nem vezet sehová” - fogalmazott. Kitért arra is, hogy a jogállamisági feltételeknek mindenképpen szerepelniük kell az uniós költségvetések kapcsolatos végső megállapodásban, és „nagy probléma” ha Magyarország ragaszkodik ennek elvetéséhez.
Sophie Wilmés belga kormányfő vezetője kijelentette, kormánya elégedett a helyreállítási alappal kapcsolatos javaslattal, megítélésük szerint ugyanis az emberek e helyzetben kialakult szükségleteit célozza.
Jüri Ratas észt miniszterelnök érkezésekor azt mondta, hogy az EU-nak gyors és erős válaszra van szüksége a példátlan válsághelyzetben. A megbeszéléseken minden tagállamnak kompromisszumkésznek kell lennie a közös jövő érdekében. Hozzátette: Észtországnak, ahogy a balti államok mindegyikének, rendkívül fontos a mezőgazdasági források igazságos elosztása.
Sassoli: Mostani döntéseink kulcsfontosságúak az unió újjáépítésében
Az Európai Parlament elnöke sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a mostani döntések kulcsfontosságúak lesznek az elkövetkező évtizedekben és az unió újjáépítésében.
David Sassoli azt mondta, hogy a döntéseknek az állampolgárok és a bolygó védelme érdekében kell megszületniük, így a zöld gazdaságot, az oktatást, a digitalizációt, az egészségügyet, valamint demokráciát és a szociális jogokat kell, hogy előmozdítsák. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a megállapodások a hétéves költségvetési kerettel és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási csomaggal kapcsolatban minél előbb létrejöjjenek.
„A megegyezések késlekedése új viharokat hoz az unióra, ahol az előrejelzések már most nagyon negatívak” - fogalmazott. Hozzátette: A döntések halogatása mindenki számára veszteséget fog jelenteni.
Sassoli közölte, hogy a jelenlegi büdzsétervezettel nem elégedett az Európai Parlament, mivel a fenttartható helyreálláshoz egyértelmű és hosszú távú garanciákkal ellátott források kellenek, így a parlament csak akkor támogatja. Elmondta, hogy a parlament új saját források bevezetésére számít, amely legkésőbb 2023-ig életbe lép, továbbá hozzáfűzte, hogy eljött az ideje az indokolatlan és igazságtalan visszafizetések eltörlésének.
A jogállamisági feltételekkel kapcsolatban elmondta, hogy mivel az EU a közös értékekre épült, ezért a parlament különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy a források elköltése a demokratikus elvekhez igazodjon. „Az EU nem bankautomata, a közös piaci előnyöknek kéz a kézben kell járniuk az közös értéke tiszteletével” - hangsúlyozta.
A helyreállítási tervvel kapcsolatban azt mondta, hogy annak hozzá kell járulnia a gazdaság átalakításhoz, és az egyre növekedő egyenlőtlenségek elleni küzdelemhez. Mint mondta, az intézkedéscsomag nélkülözhetetlen eszköz Európa számára, és a parlament támogatja a csomag méretét, illetve a kölcsönök és a vissza nem térítendő támogatások.
Kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott a csúcstalálkozó
Két-, illetve többoldalú megbeszéléseket kezdtek péntek délután Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői, mielőtt ismét plenáris, huszonhetes körben folytatódna a tanácskozás.
Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, a délelőtt tíz óra óta tartó találkozón a tagállami vezetők délutánig két forduló során alapos megbeszélést folyattak a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról.
Mint írta, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közel másfél órás szünetet rendelet el, ez idő alatt személyes megbeszéléseket folytat egyes tagállami vezetőkkel.
Az ülés huszonhetes körben este nyolc órakor munkavacsorával folytatódik - tette hozzá.
Babis: Messze vagyunk a megállapodástól
Messze vagyunk a megállapodástól, a tagállamok vezetői homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek a helyreállítási alappal kapcsolatban - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök újságíróknak a csúcstalálkozó szünetében péntek este.
„Az alapvető gond azzal van, hogy minden tagállam mást akar, továbbá a vezetők számára most nem világos, hogy mekkora összegről tárgyalunk. Korábban világosnak tűnt, de most egyáltalán nem az” - jelentette ki. Hozzátette, hogy a tárgyalás második körében sem sikerült a tagállami nézőpontokat közös nevezőre hozni. Megismételte azt, amit az ülésre érkezésekor mondott, hogy az utolsó öt évre vonatkozó tagállami munkanélküliségi ráta nem szolgálhat alapul a források elosztásához.
„A tagországok közül az egyik legkisebb munkanélküliségi ráta Csehországban volt. Ezért is elfogadhatatlan, hogy a sikeres országokat büntessék azzal, hogy kevesebb uniós pénz kapnak” - szögezte le az csúcstalálkozó kezdete előtt.
