Külföld

Hongkong miatt bünteti Pekinget Donald Trump

A különleges státus megvonása óta folyamatos a diplomáciai csatározás, most ismét a gazdasági vonal került előtérbe

Tovább éleződik az ellentét Kína és az Egyesült Államok között Hongkong és Tajvan miatt. Donald Trump visszavonta Hongkong különleges státusát.

Hongkong miatt bünteti Pekinget Donald Trump
A több mint egy éve zajló tüntetések ellenére Kína bekeményített
Fotó: AFP/Marc Fernandes

Megvonta Hongkong különleges státusát Donald Trump amerikai elnök, hogy „felelősségre vonja Kínát” a volt brit gyarmat elleni lépései miatt. Az amerikai vezető hangsúlyozta: a továbbiakban Hongkongot ugyanúgy kezelik, mint Kína többi részét. „Nincs több rendkívüli privilégium, különleges gazdasági bánásmód, és véget ért az érzékeny technológiák exportja” – húzta alá sajtótájékoztatóján Trump. Megjegyezte: az új elnöki rendelet értelmében egyetlen olyan személy sem férhet hozzá amerikai vagyonhoz, akinek köze van a hongkongi demokratikus folyamatok aláásásához.

Az Egyesült Államok azért bünteti Kínát, mert június 30-án elfogadott és azonnal életbe léptetett egy új nemzetbiztonsági törvényt, amelyet Hongkongra szabottan dolgoztak ki. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő elmondta, hogy a washingtoni kormány további szankciókra készül kínai tisztségviselőkkel és intézményekkel szemben. Az elnök egyébként aláírt egy törvényt is, amely bünteti a nemzetbiztonsági törvényt betartó kínai tisztségviselőkkel üzletelő bankokat. A kínai külügyminisztérium válaszlépéseket ígért, és azt hangsúlyozta, hogy Hongkong kérdése kínai belügy.

Elemzők úgy vélik, az Egyesült Államok öngólt lőhet Hongkong különleges státusának megvonásával. Hivatalos adatok szerint tavaly az amerikai–hongkongi export-import 26,1 milliárd dollárt (több mint 8117 milliárd forintot) tett ki, 2018-ban 85 ezer amerikai állampolgár élt a városban, és 1300 amerikai vállalat volt jelen. A The New York Times amerikai napilap már be is jelentette, hogy Szöulba helyezi át hongkongi irodájának egy részét.

Időközben Hongkongban őrizetbe vették Lo Kin-heit, az ellenzékben lévő Demokrata Párt alelnökét és másik négy személyt egy tavalyi kormányellenes tüntetésen való részvételük miatt. A sajtóbeszámolók szerint óvadék ellenében hamarosan elengedték őket, de vádat emeltek ellenük engedély nélküli gyülekezésen való részvétel miatt.

Egy másik kérdés a kínai–amerikai kapcsolatokban Tajvan ügye. Peking bejelentette kedden, hogy szankciókkal sújtja a Lockhead Martin amerikai fegyvergyártó céget, amiért részt vett az Egyesült Államok és Tajvan közötti legutóbbi fegyverszállítás ügyletben. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő Washingtont az egy Kína elvének tiszteletben tartására szólította fel.

Röviden

Joe Biden, az amerikai demokraták várható elnökjelöltje 2000 milliárd dolláros klímavédelmi tervet terjesztett elő kedden újságíróknak nyilatkozva. Biden átalakítaná az Egyesült Államok energiapolitikáját, és 2035-ig megszüntetné a szénalapú energiatermelésből eredő környezetszennyezést.

Recep Tayyip Erdoğan török és Donald Trump amerikai elnök kedden arról állapodott meg telefonon, hogy országaik szövetségesekként szorosabban összedolgoznak Líbia tartós stabilitásának biztosítása érdekében – közölte a török államfői hivatal.

Polgári peres eljárást indítottak a rendőrség ellen Philadelphiában a rendőri erőszak miatt tüntetők. A keresetek szerint a tüntetők könnygáz bevetése és gumilövedékek használata miatt perelik a rendőrséget.

Kapcsolódó írásaink