Külföld

„Megvédtük a lengyel szuverenitást”

A választásba való durva külföldi beavatkozásról nyilatkozott Witold Waszczykowski– A Soros-hálózat és a német liberális média is az ellenzéket támogatta

Újraválasztották a múlt hétvégén Andrzej Duda lengyel elnököt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igaz­ságosság (PiS) jelöltjét. A választás eredményéről és a külföldi támadásokról Witold Waszczykowski volt lengyel külügyminisztert, a PiS európai parlamenti képvise­lőjét kérdeztük.

„Megvédtük a lengyel szuverenitást”
A volt lengyel külügyminiszter szerint egységes visegrádi fellépésre van szükség
Fotó: Európai Parlament

– Mit jelent a jövőre nézve a lengyel elnökválasztás eredménye?

– Konstruktív együttműködés lesz az elnök és a kormány között legalább a következő, 2023-as parlamenti választásokig. Marad a politikai harmónia, végre tudjuk hajtani a reformprogramunkat. Ez fontos politikai előny a járványhelyzetben és a gazdasági kilábalás idején. Nem túl megszokott helyzet ez más euró­pai országokban, ahol éles verseny­ben van egymás ellen az elnök, a kormány és a parlament. A mi kormányunknak stabil többsége van a parlamentben, az elnök pedig nagyon együttműködő.

– Tapasztalt beavatkozási kísérleteket az Európai Parlament balliberális oldala részéről?

– A kampány során elsősorban a németországi, valamint a német tulajdonú lengyelországi lapok részéről tapasztaltunk ilyesmit. Óriási botrány lett belőle. A német lapok álhíreket, hazugságokat, hamis vádakat terjesztettek. Egyenesen úgy állították be Duda elnököt, mint a pedofilok védelmezőjét. Azzal vádolták Lengyelországot, hogy homofób, üldözi az LMBT-embereket. Ez egyáltalán nem így van, Lengyelország nyitott ország, működő demokráciával. Ironikus módon, a kampány előtt orosz internetes trollokra számítottunk, de ehhez képest Németországból kaptunk nagyon negatív kommentárokat. Ezt meg is említettem a napokban, amikor Heiko Maas német külügyminiszter ismertette a német soros elnökség prioritásait az EP külügyi bizottságában. Megmondtam neki, hogy újra tudtuk választani Duda elnököt a német beavatkozás ellenére, és ez a lengyel szuverenitás győzelme.

– A lengyel sajtó szerint George Soros hálózata is beavatkozott a választási kampányba a liberális ellenzéki jelölt, Rafał Trzaskowski oldalán. Olyan szervezeteken keresztül, mint a Báthory Alapítvány vagy a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért, támadták a lengyel intézményrendszert.  

– Olvastam a sajtójelentéseket arról, hogy Soros – a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért nevű szervezeten keresztül – befolyásolni akarja az ellenzéket, hogy támadják meg a választás eredményét. A hírek szerint anyagi támogatást, instrukciókat, jogi tanácsokat is biztosítanak ehhez. Amennyiben ez bizonyítottá válik, a lengyel kormány reagálni fog.

– Mi a helyzet a Lengyelország elleni uniós eljárással? Úgy tűnik, járvány ide vagy oda, az EP balliberális része továbbra is sürgeti az Európai Tanácsot, hogy tűzze napirendre a témát.

– Évek óta folytatunk párbeszédet az Európai Bizottsággal és az EP illetékes szakbizottságaival is. Ők a lengyel ellenzéktől vett érvekkel próbálnak minket vádolni és stigmatizálni, mi pedig védjük a szuve­renitásunkat és a jogunkat, hogy megreformáljuk az igazságszolgáltatásunkat. Nincs olyan, jogi kötőerővel bíró uniós szerződés, amely alapján a tagállamoknak ugyanazon standardokat kellene követniük ezen a téren. Minden tagállamnak más igazságügyi rendszere van. Ragaszkodunk ehhez az állásponthoz.

– Arra is törekednek, hogy jogállamisági kritériumokhoz kössék az uniós források elosztását. Ennek van jogi alapja?

– A járvány utáni helyreállítási alapot és az uniós költségvetést is arra próbálják használni, hogy új kritériumokat vezessenek be a források elosztására. Egyelőre a kritériumok csak lakossághoz és a gazdasági fejlődéshez kötődnek – ez benne van a szerződésekben. Az új kritériumok – mint akár a jogállamiság – bevezetéséhez módosítani kellene a szerződéseket, ez pedig csak egyhangúlag lehetséges. Nem elleneznénk a jogállamiság egy közösen elfogadott és objektív definícióját, amit egy objektív testület monitoroz és minden tagállam tiszteletben is tart – de ez még távoli perspektíva.

– A Visegrádi Négyek, és különösen Magyarország és Lengyelország, hatékonyan tudnak védekezni az új kritériumok bevezetése ellen?

– Könnyebb együttműködni Magyarországgal, mint a többi V4-es országgal, hiszen azonos a politikai perspektívánk. De úgy gondolom, a visegrádiaknak össze kell fogniuk, meg kell védenünk a jogunkat ahhoz, hogy a saját hagyományaink és kultúránk alapján reformáljuk meg az igazságszolgáltatásunkat. Nem fogadhatjuk el a kettős mércét és a vádakat, hogy csak nekünk, úgynevezett fiatal demokráciáknak kell alkalmaznunk a jogállamiság ideális standardjait, miközben jogi és társadalmi problémák vannak például Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom