Külföld

Hagia Sophia: évek óta ment az ijesztgetés

A járványkezelést követő népszerűségvesztés miatt dönthetett Erdoğan a mecsetté alakítás mellett

Rendszeres kampánytéma volt eddig is a Hagia Sophia visszaalakítása – mondta lapunknak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, aki szerint ez nem feltétlenül javítja Törökország egyébként sem túl kedvező nemzetközi megítélését.

Hagia Sophia: évek óta ment az ijesztgetés
Az ellenzéki isztambuli főpolgármesternek is lehet üzenet az elnöki döntés
Fotó: AFP/Yasin Akgul

Pénteken minden nemzetközi bírálat ellenére a török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette azt az 1934. november 24-i török minisztertanácsi döntést, amely az isztambuli Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá alakításáról rendelkezett.

Mint Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökország-szakértője lapunknak elmondta, évek óta napirenden volt a kérdés, választási kampányokban Erdoğan már többször belengette, az iszlamisták általában követelték, ilyenkor a szekulárisok általában tiltakoztak, megmoccant a nemzetközi közvélemény is, aztán elhalt a dolog. Most májusban ismét előkerült, s bár a múlt péntekig tartó halogatásból úgy érezhették sokan, hogy megint a szokásos kör lesz, végül ezúttal másként alakultak a dolgok. Jött a koronavírus-járvány, és a recesszióból éppen kimászófélben levő török gazdaságot visszalökte a gödörbe, jöttek a megszorítások, a turizmus kiesése, és a legfőbb kereskedelmi partner, az EU gyengélkedése is rontott a helyzeten, így Erdoğan népszerűsége is csökkenni kezdett az első egy-két hónapnyi válságkezelés után. Félreértés ne essék, még most is meg tudna nyerni egy választást a török kormánypárt, az AKP – tette hozzá Egeresi –, de már nem olyan óriási arányban. Ebben a helyzetben kifizetődő lehet az efféle szimbolikus politizálás, és bár a világ egyik leglátogatottabb múzeumáról van szó, akkora érvágást nem jelentene a turizmusban. Eddig sem ez tartotta vissza Erdoğant – mutatott rá Egeresi, hanem az, hogy megéri-e magára haragítania Ankarának az AKP szavazótáborának összerántásáért cserébe külföldet, amelyre minden korábbinál jobban rá van szorulva. A törökül Ayasofyának hívott épületkomplexum átalakítása – vagy ha úgy tetszik, visszaalakítása mecsetté alapvetően rövid távú politikai célokat szolgál – a szavazótábor felé vagy éppen az ellenzéki isztambuli főpolgármester felé –, azonban nemzetközi szinten biztosan rontja Törökország amúgy sem túl kedvező megítélését.

Egeresi egy másik szempontot is lapunk figyelmébe ajánlott: a Hagia Sophiának van ugyanis magyar vonatkozása: az emeleten ugyanis Szent László lányának, Árpád-házi Szent Piroskának a mozaikja is ott található. Az eddigi kommunikáció alapján egyébként igyekeznek majd megőrizni az eredeti képeket, noha az iszlám vallás tiltja az emberábrázolást.

Egy ezerötszáz éves templom

A Hagia Sophia helyén először II. Constantius emeltetett keresztény székesegyházat, de mind ez, mind a helyén épített templomok többnyire fából voltak, és sorra leégtek. Így volt ez 532-ben a Nika-felkelés során is, amely után Justinianus császár elrendelte egy templom építését kőből. Az öt év alatt, 10 000 munkás erőfeszítése nyomán épült bazilika összetett kupolarendszere az akkori mérnöki lehetőségek csúcsteljesítménye volt. A Hagia Sophiát, azaz a Szent Bölcsességet 537-ben szentelték fel, állítólag Justinianus az épületbe lépve azt mondta: legyőztelek, Salamon. Ezer év alatt többször kellett javításokat és felújítást végezni a templomon, de igazi változást az hozott, hogy II. Mehmed török szultán már Konstantinápoly elfoglalásának évében, 1453-ban mecsetté alakíttatta át, és az épület körül faminareteket emelt, amelyeket a 16. században cseréltek a ma látható tornyokra. A polgári Törökország alapítója, Kemál Atatürk 1934-ben szekularizálta a mecsetet, és múzeummá nyilvánította. (UT)

Röviden

Néhány másodperces csenddel emlékezett Ferenc pápa az isztambuli egykori bazilika mecsetté nyilvánítására tegnap délben a vatikáni Szent Péter téren mondott beszédében. „A Hagia Sophiára gondolok mély fájdalommal” – jelentette ki az egyházfő.

Washington és Athén is csalódásának adott hangot Ankara döntése kapcsán. A görög kormány történelmi hibának nevezte a Hagia Sophia mecsetté alakítását, az amerikai külügyi szóvivő minden látogató számára garantált belépési lehetőséget követelt.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom