A saját útját járja Kazahsztán

– A kazah fővárost, Asztanát az ország első elnökének tiszteletére nevezték át tavaly tavasszal Nur-Szultanra. Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie Nurszultan Nazarbajevnek, amikor a kilencvenes évek elején az önálló Kazahsztán elnöke lett? Milyen szerepe volt az ország fejlődésében?

– Egy személy is képes a történelem menetét megfordítani. Olyasvalaki, aki képes felelősséget vállalni, világos víziója van az ország fejlődéséről, és képes meg is védeni azt. Nurszultan Nazarbajev szerepe Kazahsztán történetében olyan nagy reformerekéhez hasonlítható, mint Atatürké Törökországban, Charles de Gaulle-é Franciaországban, Mahathir Mohammadé Malajziában, Li Kuang-jaoé Szingapúrban vagy Teng Hsziao-pingé Kínában. Az 1990-es években belevágott Kazahsztán modernizálásába, az országunknak ebben történelmileg nem egyszerű évtizedben kellett újjászületnie. Ez volt az első oldal a világtörténelem egy olyan új fejezetében, ahol Kazahsztán sok fontos esemény epicentrumába került, legyen szó a nemzetközi biztonságról, az energia- és olajpiacról vagy Eurázsia új regionalizációjáról. Ez egy bizonytalan, zavaros évtized volt a világban, amikor összeomlott a megelőző hetven évben fennálló politikai rendszer, a világ vezetői pedig új, ismeretlen feltételek között keresték a párbeszéd lehetőségét.

– Hogyan jellemezné a kazah modellt?

– Kazahsztán sosem másolt külföldi fejlődési modelleket, legyenek azok ázsiaiak, európaiak vagy amerikaiak. Egyébként sem lenne lehetséges átvenni más történelmi korszakokban, más politikai és gazdasági körülmények között született modelleket. Kazahsztán vezetője különböző, univerzálisan alkalmazható államépítési elveket használt fel a világ országainak tapasztalataiból, és megfelelően alkalmazta azokat a saját körülményeinkre a hatékony reformok, fejlődés és kormányzás érdekében. Ezt ma úgy ismerjük, mint a „Nazarbajev-modellt” vagy a „kazah utat”. Átgondolt és fokozatos államépítés, amelynek lényege a legsürgetőbb feladatok racionális megoldása és ambiciózus célok meghatározása a jövőre.

– Melyek az aktuális célok?

– Kazahsztán 2021-re a világ ötven legversenyképesebb országa közé kerül, a Kazahsztán 2050 nevű stratégia alapján pedig a cél a következő néhány évtizedben bejutni az első harmincba. Ennek része a kazah nemzeti eszme, az új logikán alapuló államépítés, folyamatos reformok, egy olyan, professzionális állam megteremtése, amely a társadalom felé elszámoltatható. A prioritások közé tartozik a hatékony gazdaságfejlesztés, a befektetések bevonzása, az innovatív iparosítás, a társadalmi modernizáció és a nemzeti egység megőrzése.

– Miért különleges idén a főváros napja?

– Nurszultan Nazarbajev ma nyolcvanéves. A kazah nép ezért különleges tisztelettel ünnepli a sikeres reformer születésnapját is, a nemzet vezetőjét, aki magabiztosan vitte át Kazahsztánt minden megpróbáltatáson. Megerősítette a fiatal államot, a fejlődés egészen új időszakába vezette be.

– Mi jellemzi Kazahsztán külpolitikai stratégiáját?

– Az ország külpolitikája elejétől fogva konstruktív, és a multivektoralitás elvére épül. A kiegyensúlyozott kapcsolat a világ különböző geopolitikai központjaival lehetővé teszi Kazahsztán számára, hogy kölcsönösen előnyös partnerségeket hozzon létre Kínával, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, az Európai Unió, Közép-Ázsia és az iszlám világ országaival is. A szomszédos országokkal való jó kapcsolatnak köszönhetően Kazahsztánnak történelme során először vannak pontos, dokumentált és stabil határai, amelyeket a nemzetközi közösség is elismer.

– Milyennek tartja a kazah–magyar kapcsolatokat? Nagykövetként milyen célokat állított fel az együttműködés elmélyítésére?

– Magyarország stratégiai partnerünk Kelet- és Közép-Európában. A szilárd jogi keretek, a stratégiai tanács sikeres munkája, a kereskedelmi, gazdasági és jogi kormányközi bizottságok, valamint a parlamentek baráti tagozatai mind-mind hozzájárulnak az együttműködés mélyítéséhez. Az álláspontjaink a legfontosabb világpolitikai kérdésekben közel állnak egymáshoz. A hatékony együttműködést bizonyítja az is, hogy kölcsönösen segítjük egymást a nehéz időszakban, az elmúlt hónapokban például Kazahsztán is része volt a Magyarország és Kína közti légihídnak. A magyar kormány több mint kétszáz olyan kazah állampolgár hazatérését segítette, akik a koronavírus-járvány kitörésekor Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában vagy Szlovéniában tartózkodtak. Ezért is szeretném őszinte hálámat kifejezni. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Kazahsztánt egy olyan országban képviselhetem, amellyel valóban kölcsönös bizalomra épülő, testvéri kapcsolatot ápolunk, történelmi és kulturális kapcsolódásokkal. Mindent meg fogok tenni azért, hogy fennmaradjon a kétoldalú együttműködés már elért szintje, és mindkét ország érdekeit szem előtt tartva a fejlesztéséhez is hozzájáruljak.

A magyar kormányfő is köszöntötte Nurszultan Nazarbajevet

Nurszultan Nazarbajev

Fotó: AFP

Tavaly tavasszal, csaknem harminc év után köszönt le Nurszultan Nazarbajev kazah államfő (képünkön), akit az elnöki székben Kaszim-Zsomart Tokajev követ. Orbán Viktor kormányfő mindkettejükkel találkozott, amikor tavaly áprilisban Kazahsztánba látogatott. „Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni” – hangsúlyozta akkor a miniszterelnök. A ma nyolcvanéves Nazarbajevet más állam- és kormányfők mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is levélben köszöntötte. Üdvözletében méltatta Nazarbajevet mint a független Kazahsztán szilárd alapjainak megteremtőjét, és úgy fogalmazott, a kazah elnökben olyan rokon gondolkodású vezetőre talált, aki nemcsak érti a 21. századi nemzetközi politikát és világrendet, hanem azt is tudja, hogyan fordítsa azt a nemzete javára. Nurszultan Nazarbajev várhatóan még idén Magyarországra látogat.
(ŐM)