Külföld

Lemondott a francia kormány

Lemondott az Édouard Philippe vezette francia kormány - jelentette be pénteken a francia elnöki hivatal Párizsban, hozzátéve, hogy Emmanuel Macron államfő elfogadta a lemondást.

Lemondott a francia kormány
Édouard Philippe francia miniszterelnök
Fotó: AFP/Bertrand Guay

„Az Elysée-palota hamarosan bejelenti az új miniszterelnök személyét” - közölték, ami hírügynökségek szerint néhány órát jelent.

A lemondás bejelentése nem váratlan, miután Macron kormányátalakításra készült, „egy új csapatot” ígért, „új úton”, hogy új lendületet adhasson elnöksége utolsó két évének. Édouard Philippe az új kormány hivatalba lépéséig ügyvivő miniszterelnökként a posztján marad.

A koronavírus-járvány alatt a köztársasági elnök többször hangoztatta, hogy szeretné a politikáját teljesen megújítani, és egy „erős, környezetvédő, szuverén és szolidáris gazdasággal” képzeli el a kiutat a recesszióból, amelybe a járvány következményei taszították Franciaországot.

A környezetvédelem és a francia gazdaság zöld fordulata azok után még égetőbb kérdéssé vált, hogy rekordalacsony részvétel mellett a Zöldek szerezték meg a legtöbb francia nagyváros vezetését az önkormányzati választások vasárnap tartott második fordulójában, amelyen Macron pártja, a Köztársaság lendületben jelöltjei sorozatosan vereséget szenvedtek.

Jean Castext bízta meg a francia elnök az új kormány megalakításával

Jean Castext bízta meg pénteken Emmanuel Macron francia államfő az új kormány megalakításával néhány órával az után, hogy lemondott az Édouard Philippe vezette kabinet - közölte az elnöki hivatal Párizsban.

A nagyközönség számára ismeretlen, 55 éves, jobboldali politikus 2020 április óta a koronavírus-járvány miatt kihirdetett általános karantén fokozatos feloldásáért felelős kormánymegbízott volt.  

Jean Castex korábban, Nicolas Sarkozy államfősége (2007-2012) idején az elnöki hivatal helyettes vezetője volt, majd a nagy franciaországi sporteseményeket, köztük a 2024-es párizsi olimpiai játékokat előkészítő tárcaközi bizottságot vezette,  2008 óta a spanyol határ közelében található Prades polgármestere, ahol vasárnap a szavazatok 75,72 százalékával választották újra.

Vizsgálat indul a távozó miniszterelnök és a volt egészségügyi miniszteri ellen

Előzetes eljárás indul Edouard Philippe távozó miniszterelnök és volt egészségügy miniszterei ellen a koronavírus-járvány franciaországi kezelése miatt - közölte pénteken Francois Molins, a semmítőszék főügyésze.

A kormánytagok büntetőjogi felelősségéről kizárólag a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR) illetékes ítélkezni, ahova kilencven panasz érkezett a kormány ellen a járvány kezdete óta.

A főügyész közleményét akkor adta ki, amikor a délelőtt lemondó miniszterelnök átadta hivatalát utódjának, az Emmanuel Macron államfő által kora délután kinevezett Jean Castexnek, aki 2020. április óta a koronavírus-járvány miatt kihirdetett általános karantén fokozatos feloldásáért felelős kormánymegbízott volt. A kilencven feljelentésből 53-at vizsgált meg a CJR, és kilencet talált befogadhatónak.

Az első feljelentés március 19-én, két nappal a kijárási korlátozások életbe lépése után érkezett a CJR-hez Edouard Philippe miniszterelnök és Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter, majd utóda Olivier Véran ellen arra a jogszabályra hivatkozva, amely szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket meghozni.

Agnes Buzynt - aki a kormánypárt színeiben Párizsban főpolgármester-jelölt lett az önkormányzati választások márciusi első fordulójában - február 16-án váltotta Olivier Véran az egészségügyi tárca élén. Mindketten annak a kormánynak a tagjai voltak, amelyet a pénteken lemondott Edouard Philippe vezetett. Emmanuel Macron államfő a mandátuma alatti politikai döntésekért büntetőjogilag nem felelős.

A kormánytagok elleni első feljelentő, a C-19 kollektíva orvos tagjai szerint a francia kormány illetékesei már januárban tudatában voltak a koronavírus veszélyének, és időben felléphettek volna a járvány hatékony megfékezésére, de ezt nem tették meg.

Utóbb több hasonló tartalmú feljelentés érkezett a különbírósághoz magánszemélyektől, egyesületektől és szakszervezetektől, sőt még elítéltektől is olyan börtönökből, ahol járványgócok alakultak ki. A vádpontok között nem szándékos emberölés, mások életének veszélyeztetése, illetve veszélybe került emberek cserbenhagyása szerepel.

Időközben a párizsi ügyészségnél is hasonló tartalmú vizsgálat indult június 9-én több mint hatvan feljelentés alapján. A vizsgálat során az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségét kívánják megállapítani az általános karantén alatt érkezett feljelentések nyomán. A panaszok többsége az állítólagos munkavédelmi elégtelenségeket, illetve a járvány kezdetén tapasztalt maszk- és teszthiányt érinti.

Június 16-én pedig megkezdte munkáját a francia nemzetgyűlésben a koronavírus-járvány kormányzati kezelése hiányosságainak feltárására alakult különbizottság, amely egyebek mellett olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért volt maszkhiány, meg lehetett-e volna menteni több életet az idősotthonokban, vagy nem túl későn rendelte-e el a kormány az általános karantént. A minisztereket itt már meghallgatták.

A kezdeti hatalmas népszerűségvesztés után a kijárási korlátozások sikeresnek bizonyult fokozatos feloldásával Edouard Philippe volt miniszterelnök tetszési mutatója megugrott, és egy vasárnap közzétett felmérés szerint meghaladta az 50 százalékot, míg az államfőé csak 38 százalékon állt, de Emmanuel Macron mutatója is felfelé indult az elmúlt hetekben. A karantén feloldását a pénteken kinevezett miniszterelnök, Jean Castex kormánybiztosként vezényelte le.    

Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja volt: csaknem 30 ezren vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de az elmúlt héten húsz alá csökkent a halálos áldozatok napi száma. Kórházban csütörtök este 8148 fertőzöttet kezeltek, akik közül 573-an voltak lélegeztetőgépen.

Az áprilisi tetőzéskor több mint 7200-an voltak az intenzív osztályokon, de azóta folyamatosan csökken, és a karantén feloldása után sem indult emelkedésnek a betegek száma. Az egészségügyi hatóságok a karantén vége óta több mint kétszáz járványgócot tártak fel, és többségüket már teljesen felszámolták. Az illetékesek szerint a koronavírus nem tűnt el, de mindenhol ellenőrzés alatt van: heti 250 ezer szűréssel napi 5-600 esetet tárnak fel országszerte.

Kapcsolódó írásaink

Zöldhullám a franciáknál

ĀEgyből új környezetvédelmi politikát hirdetett Emmanuel Macron, miután rekordalacsony részvétel mellett a Zöld Párt a legtöbb nagyváros vezetését megszerezte

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom