Nagy a tét a lengyel választáson

Vasárnap tartják Lengyelországban az elnökválasztás koronavírus-járvány miatt elhalasztott első fordulóját. A lengyel államfő jogosítványai nem pusztán ceremoniálisak: szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka, ráadásul megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm az újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS) nincs ekkora többsége az alsóházban, ezért a kormány számára különösen fontos, hogy Andrzej Duda megőrizhesse az elnöki székét.

A tizenegy jelölt közül a legesélyesebb Duda és a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) vezette koalíció jelöltje, Rafał Trzaskowski progresszív-liberális varsói főpolgármester. A többiek közül csak néhányan érhetnek el jelentősebb eredményt: a függetlenként induló liberális újságíró, Szymon Hołownia tíz, a radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak nyolc, a Lengyel Néppártot (PSL) vezető Władysław-Kosiniak-Kamysz hat, Robert Biedroń melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő pedig négy százalékot kaphat. A május 10-re tervezett választáson egyébként a PO eredetileg Malgorzata Kidawa-Blonskát indította, ő azonban annyira rosszul szerepelt a felméréseken, hogy bedobták helyette az ismertebb és népszerűbb városvezetőt.

„A választás teljesen nyitott. Az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk támogatását is élvező Trzaskowski az első fordulóban 26–32 százalékos eredményre számíthat” – fogalmazott lapunknak Rosonczy-Kovács Mihály, a Közép-európai Nézőpont Intézet elemzője, hozzátéve: „Ez ugyan elmarad a kormánypárt színeiben újrázásra készülő Duda 40–45 százalékos támogatottságától, Trzaskowski azonban nagyobb tartalékokkal rendelkezik a második fordulóra.” Az elemző szerint a legerősebb ellenzéki jelölt a második fordulóban Hołownia és Biedroń szimpatizánsainak voksaira is számíthat, míg Duda csak a szélsőjobboldali Bosak követőit tudja majd nagy eséllyel megszólítani. A „királycsináló” a centrista PSL lehet, kérdés, Kosiniak-Kamysz beáll-e valaki mögé, vagy a kisebb rossz választására fog buzdítani – mondta Rosonczy-Kovács Mihály. Emlékeztetett, az ellenzéki párt a tavalyi EP-választáson még együtt indult a PO-val, ugyanakkor nagyrészt vidéki és vallásos szavazótáborában sokaknak a PiS a másodlagos pártpreferenciá­ja. „A július 12-i második fordulóban, ahol csak a két legerősebb jelölt méreti meg magát, várhatóan néhány százalékon fog múlni a győztes kiléte” – jegyezte meg.

Amennyiben Duda nyer, egy relatíve nyugodt hároméves kormányzás várhat a PiS-re; folytatódhat a családbarát politika, és Lengyelország számára prioritás maradhat a közép-európai együttműködés – vetítette előre az elemző. Trzaskowski győzelme esetén egy nehézkes „kohabitációs” időszak elé nézne az ország: a jogalkotást eddigi is folyamatosan lassító ellenzéki szenátus mellett az új államfő minden fajsúlyos törvénytervezetet vétózni fog, ezzel megbénítva a törvényhozást – magyarázta.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere tegnapelőtt videóüzenetben kampányolt a bevándorláspárti, a genderideológiát és a melegházasság legalizálását támogató lengyel kollégája mellett.