Külföld

Kis helyi Trianon a Békás-szorosban

Hargitától a román Neamț megyéhez került a turistamágnes, de a székelyek nem adják fel – mondta lapunknak Borboly

„Nem adjuk fel, addig keressük az igazunkat itt és Úz völgyében is, amíg győztesek nem leszünk” – mondta lapunknak Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, miután csütörtökön a Ploiesti-i Táblabíróság – megsemmisítve az elsőfokú ítéletet – a magyar többségű Hargita megyétől a román Neamț megyéhez csatolta természeti szépségével jelentős turisztikai vonzerőt jelentő, hagyományosan Székelyföld részét képező Békás-szorost.

A tárgyalásból egyébként Hargita megyét törvénytelen módon kizárták, bizonyítékai­ra nem voltak kíváncsi a bíróságon, amit lapunknak Borboly „övön aluli kiütésnek” nevezett, hozzátéve, rendkívüli jogorvoslatért fognak folyamodni.

Közben úgy tűnik, pozitív irányba dől el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemzeti régió­król szóló európai polgári kezdeményezésének sorsa, amelynek határidő-hosszabbítási kérelmére az Európai Bizottság és az Euró-pai Parlament már rábólintott, immár csak az Európai Tanács jóváhagyása hiányzott. Az RMDSZ EP-képviselője, Vincze Lóránt pénteki közleményében azt írta, mindhárom testület illetékesei megegyeztek a hosszabbításról a koronavírus-járványra hivatkozva, a csütörtökön egyeztetett szöveget pedig várhatóan a jövő héten fogadja el az EU-tagállamok nagyköveteinek értekezlete, és júliusban szavazza meg a parlament plenáris ülése, ez azonban Vincze szerint már csak formaság. Emlékezetes, az egymillió aláírás meglett ugyan, de hét helyett csak három országban lett meg az arányos minimum szignószám, javarészt a járvány miatti korlátozások okán.

Korlátozott nyelvi jogok Szlovákiában

Pozitív intézkedések mellett alapvetően továbbra is elégedetlen a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája a kisebbségi nyelvhasználat szlovákiai helyzetével – adta hírül a Ma7.sk hírportál. Mint arról a végrehajtási szintjének ötödik felméréséről szóló jelentés számot ad, kihelyeztek ugyan helyiségnévtáblákat a kisebbségek nyelvein is, és akadnak jogi szövegek is, amelyeket lefordítottak, ugyanakkor továbbra is korlátozottak a lehetőségek a kisebbségi nyelveken történő oktatás területén. A jelentés további negatívumként említi, hogy az érvényben lévő jogszabályok, valamint a százalékalapú korlátozás továbbra is akadályozzák a kisebbségi nyelvek hivatali használatát, ami a vállalt kötelezettségekkel összevetve csaknem az összes kisebbségi nyelv esetében korlátozottnak tekinthető – a jelentéstevők így utaltak arra a jogszabályra, amely szerint csak azokon a településeken lesz lehetővé téve a többnyelvű gyakorlat, ahol 20 százalék fölötti arányban él az adott kisebbség – elvileg ezt a számarányt a 2021-es népszámlálás után viszont 15 százalékra csökkenthetik. A szakértők szerint a charta teljes körű alkalmazásához rugalmas intézkedésekre és a hivatali szervek proaktív hozzáállására lenne szükség. A jelentést a Szlovák Kül- és Európai Ügyek Minisztériuma tárcaközi egyeztetésre bocsátotta.
(VZ)

Kapcsolódó írásaink