Külföld

Iohannis „éles retorikája” nem magyarellenesség

A Nagy Károly-bizottság szerint a román elnök megérdemli a díjat

Komoly diplomáciai és közéleti botrányt kavart, amikor kiderült, hogy Klaus Iohannis román elnök annak ellenére – és ugyancsak a kisebbségek ügyében végzett munkájá­val indokolva – kapja meg a legnagyobb européereknek járó Nagy Károly-díjat, hogy annak megítélésével szinte egyidőben durva magyarellenes kirohanásokat tett.

Iohannis „éles retorikája” nem magyarellenesség
A kisebbségekért végzett munkájáért tüntetik ki Klaus Iohannist
Fotó: AFP/Nicolas Economou

Emlékezetes, Iohannis Erdély magyaroknak történő „eladásával” vádolta meg az ellenzéki szociáldemokratákat, akik „hazaáruló” mivoltát azzal kívánta alátámasztani, hogy magyarul is köszöntötte őket. Iohannisnak nem ez volt az első magyarellenes megnyilvánulása (az autonómiával kapcsolatos durva kijelentéseit nem számítva), kezdve azzal, hogy szimbolikus ügyekben rendszeresen a magyarok ellen politizált, Tőkés László, az 1989-es romániai forradalom egyik vezéralakja kitüntetésének 2016-os elvételéig.

A több országban háborút viselő Barack Obama Nobel-békedíjához hasonló megalapozottságú kitüntetés kapcsán petíciót is indítottak, Bencsik János független parlamenti képviselő pedig német nyelvű beadvánnyal fordult az aacheni székhelyű döntőbizottsághoz, hat konkrét esettel példázva, miért problémás kitüntetni a szász származása ellenére román nacionalistaként poli­tizáló Iohannist. A választ hétfőn kapta kézhez, ebben a döntőbizottság elnöke, Jürgen Linden csak az Erdély eladásával kapcsolatos vádaskodásra tért ki, azonban úgy vélte, amögött csupán az elnök alkotmányőri szerepéből fakadó, „szokatlanul éles retorika” volt, nem magyarellenesség. Linde korábban is kiállt Iohannis díjazása mellett, akit lekötelezett európainak tart, aki nem lett nacionalista.

Kapcsolódó írásaink