Külföld

Aktív a Soros-lobbi az Európai Unióban

Amerikai techóriások képviselői és a milliárdos emberei adják egymásnak a kilincset Brüsszelben – derül ki az Alapjogokért Központ elemzéséből

Nyomasztó túlsúlyban vannak az Egyesült Államok technológiai cégeinek képviselői az uniós biztosokhoz bejutó lobbisták között az Alapjogokért Központ szerint. George Soros sem tétlenkedik.

Aktív a Soros-lobbi az Európai Unióban
Von der Leyennél a német cégek, Timmermansnál Soros emberei gyakori vendégek
Fotó: AFP/Frederick Florin

Az Európai Bizottság (EB) tagjait ért lobbista befolyással, valamint a biztosok függetlenségével kapcsolatban is fontos következtetésekre jutott tegnap bemutatott tanulmányában az Alapjogokért Központ nemrég létrejött, uniós témákkal foglalkozó műhelye.

A tavaly decemberben hivatalba lépett új EB első félévét elemezve vizsgálták az uniós biztosok aktivitását: az első a bolgár Marija Gabriel lett, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos pedig a nyolcadik helyre ért oda.

Ami a cégeket és lobbistákat illeti, leginkább a nagy amerikai technológiai vállalatok, mint a Microsoft, a Facebook vagy a Google képviselői­vel találkoztak a biztosok.  Számos találkozó az egyes tagállamok zászlóshajó cégeinek – Volkswagen, Deutsche Bank, Volvo, L’Oréal – képviselőivel zajlott. A német vállalatok jelentős túlsúlyban voltak.

A leggyakoribb „lobbicélpontok” Vera Jourová értékekért és átlát­ha­tóságért felelős alelnök, Ylva Johans­son belügyi biztos (aki a migrációval is foglalkozik), valamint Frans Timmermans, az európai Zöld Megállapodásért felelős alelnök voltak. Az elemzés rámutat, náluk is az amerikai techóriások „nyomasztó túlsúlya” látszik, valamint feltűnik az Amnesty International és George Soros brüsszeli szervezete, az Open Society European Policy Institute is. Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes a keddi sajtó­eseményen felhívta a figyelmet, hogy a Soros-szervezetek egyáltalán nem foglalkoznak zöldtémákkal, mégis rendszeres bejárásuk van Timmermanshoz. Emlékeztetett, az előző ciklusban a Soros-NGO-k látogatásait rendszerint napokkal követte az akkor még jogállamisággal foglalkozó holland biztos hazánkkal szembeni kritikája.

A tanulmányban egy „nemzeti részrehajlási mutatót” is használtak, ami azért érdekes, mert a szabályok értelmében tilos a saját tagállam érdekeit előbbre helyezni. Kovács Attila projektvezető rámutatott: noha a renitensnek tartott államokat szokták azzal vádolni, hogy biztosuk nemzetállami érdekeket képvisel, valójában inkább másoknál, például Ursula von der Leyen elnöknél derült ki, hogy aránytalanul sokat találkozik saját tagállama céges lobbistáival. Kovács kiemelte, hogy Várhelyi olyan területért felel, ami a magyar érdek szempontjából nagyon fontos, munkáját pedig kiegyensúlyozottan végzi.

Személyesen tárgyalnak júliusban az EU-s vezetők

A koronavírus-válság utáni fellendülést szolgáló helyre­állítási alap, valamint a 2021-től érvényes többéves keretköltségvetés szerepel az Európai Tanács július 17–18-án tartott brüsszeli ülésén – közölte tegnap Barend Leyts,
a testület elnökének szóvivője. A tagállami állam- és kormányfők a járvány európai megjelenése óta először találkoznak személyesen. Ebben az időszakban öt csúcsot tartottak már, de videókonferencia formájában. Az Európai Bizottság által javasolt, 750 milliárd eurós helyreállítási alap megosztotta a tagállamokat. Emmanuel Macron francia államfő tegnap Hollandiába utazott, hogy kompromisszumos megoldást keressen Mark Rutte kormányfővel, akinek országa a tervet bíráló „takarékos négyek” közé tartozik Dánia, Svédország és Ausztria mellett. (ŐM)

Kapcsolódó írásaink