Új, európai uniós tematikával foglalkozó műhely jött létre az Alapjogokért Központon belül

A sajtótájékoztatón Kovács István, a Központ stratégiai igazgatója számolt be arról, hogy a Központon belül egy új, európai uniós tematikával foglalkozó műhely jött létre, továbbá bemutatta a műhely kollégáit és a tanulmány íróit, Kurucz Orsolya projektvezető helyettest és Kovács Attila projektvezetőt - írják lapunknak eljuttatott sajtóközleményükben.

Elmondta, a tanulmány célja, hogy a Bizottság munkájának egy-egy, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert szegmensét mutassa be. Vizsgálja többek között az Európai Bizottság tagjainak aktivitását, elemzi az uniós biztosok vállalati és nem kormányzati szervezetekkel való találkozóit, a Bizottság nemzetközi szervezetekkel és európai uniós intézményekkel való kapcsolatát, valamint a nem-kormányzati szervezetek lobbitevékenységét is.

A tanulmány megállapítja, hogy a von der Leyen vezette testületnek nem sikerült a célul kitűzött „geopolitikai Bizottság" koncepcióját tartalommal megtölteni. A Bizottság elnökének figyelme ugyanis az Európia Unió belső problémáira, valamint az EU szomszédságában lévő országokra korlátozódott.

Kovács Attila a tanulmány magyar vonatkozásával kapcsolatban kiemelte, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos az európai uniós biztosok aktivitását tekintve az előkelő, 8. helyet foglalja el, a visegrádi országok biztosai közül pedig az első helyen található. A tanulmány emellett kitér az Európai Bizottság tagjainak vállalati kapcsolataira is.

Ezzel kapcsolatban elmondta, szerinte figyelemre méltó a német vállalatok jelentős túlsúlya a találkozókat illetően. Kurucz Orsolya hozzátette, a Bizottság lobbitevékenysége kapcsán további érdekes megállapításra jutottak. Kiderült ugyanis, hogy Věra Jourová, Ylva Johansson és Frans Timmermans voltak a leggyakoribb lobbicélpontok az Európai Bizottságban az elmúlt hat hónapban.

Az egyesült államokbeli nagy technológiai vállalatok nyomasztó túlsúlya látszik a biztosokkal és kabinettagjaikkal folytatott lobbitalálkozók elemzéséből is, de feltűnik az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is.

Mint azt az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási műhelyének első tanulmányában írják, a jelenlegi Európai Bizottság első félévét elemezve azt láthatjuk, hogy a von der Leyen vezette testületnek nem sikerült a célul kitűzött „geopolitikai bizottság” koncepcióját tartalommal megtölteni. A Bizottság elnökének figyelme az Európai Unió belső problémáira, valamint az EU szomszédságában lévő országokra korlátozódott.

Az európai uniós biztosok aktivitását tekintve Várhelyi Olivér az előkelő 8. helyet foglalja el, a visegrádi országok biztosai közül az első helyen található. Az aktivitási rangsor első helyét Mariya Gabriel bolgár biztos foglalja el, von der Leyen a negyedik helyen található. Hangsúlyozandó azonban, Gabriel találkozóinak jelentős része politikailag kevéssé fajsúlyos szereplőkkel történt.

Az Európai Bizottság tagjainak vállalati kapcsolatai azt mutatják, hogy leginkább az Egyesült Államok-beli nagy technológiai vállalatok képviselőivel találkoztak a biztosok: a Microsoft, Facebook és a Google dominálja ezt a területet. Számos találkozó az egyes tagállamok zászlóshajó cégeinek – Volkswagen, Deutsche Bank, Volvo, L’Oreal – képviselőivel zajlott. Figyelemre méltó a német vállalatok jelentős súlya a találkozókat illetően.

A nem-kormányzati szervezetek közül elsősorban iparági érdekvédelmi szervezetek jelennek meg a rangsorban. Az első tíz helyen mindössze kettő szociális célokat támogató NGO jelenik meg. A listán megtalálható azonban az Európai Szocialisták Pártjának pártalapítványa, valamint több, migrációval foglalkozó NGO is.

Az Európai Bizottság leggyakoribb nemzetközi intézményi partnere a Nemzetközi Valutaalap. Figyelemreméltó továbbá, hogy a Bizottság tagjai milyen sokszor találkoztak az ENSZ különféle szakosított szervezeteivel. A biztosok találkozóiból kiderül az is, hogy az európai uniós intézmények közül az Európai Parlament fontosabb szerepet játszik a Bizottság számára, mint a Tanács. A magas szintű találkozókat tekintve Mark Rutte holland miniszterelnök szerepét érdemes kiemelni, noha ezen találkozók tagállami rangsorának első két helyén Litvánia és Észtország található. Rutte találkozói kizárólag komoly portfólióval rendelkező biztosokkal zajlottak: Timmermans, Johansson, Hahn, Vestager és Gentiloni mellett von der Leyennel is folytatott kétoldalú találkozót.

A „nemzeti részrehajlási mutató” megalkotásával azt mérjük, hogy az egyes biztosok mennyire húznak saját tagállamuk felé a munkájuk során. Ez a hatályos jogszabályok értelmében tilos, ugyanakkor számos alkalommal kritikaként fogalmazzák meg a „renitens” tagállamok biztosaival kapcsolatban a tagállami részrehajlást. A lista élén a máltai, a horvát és a bolgár biztos áll, de a biztosok több mint fele esetén 10% feletti a mutató. Von der Leyen minden nyolcadik kétoldalú találkozója német partnerrel zajlik. Várhelyi Olivér szakmai munkájának egyik újabb pozitív visszacsatolása, hogy a magyar biztos a rangsor utolsó öt biztosa között tűnik fel, tehát a Bizottság legkevésbé részrehajló tagjai közt említhetjük.

Vera Jourova, Ylva Johansson és Frans Timmermans voltak a leggyakoribb lobbicélpontok az Európai Bizottságban az elmúlt hat hónapban. Az Egyesült Államok-beli nagy technológiai vállalatok nyomasztó túlsúlya látszik a biztosokkal és kabinettagjaikkal folytatott lobbitalálkozók elemzéséből is, de feltűnik az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Policy Institute is.