Külföld

Pásztor István: Történelmi eredményt ért el a VMSZ

Történelmi eredményt ért el a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a vasárnapi szerbiai választásokon: a parlamenti, a vajdasági tartományi és az önkormányzati választáson is a korábbinál nagyobb támogatottságot szerzett - hangsúlyozta Pásztor István, a VMSZ elnöke vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján Szabadkán.

Pásztor István: Történelmi eredményt ért el a VMSZ
Pásztor István mögött balról Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke és listavezetője
Fotó: MTI/Molnár Edvárd

A politikus úgy vélekedett, hogy a VMSZ a vasárnapi választás egyik győztese, hiszen a rendelkezésre álló adatok szerint annyi képviselője lesz a pártnak a köztársasági parlamentben, amennyi az utóbbi 27 évben nem volt.

„Utoljára ennyi képviselője a vajdasági magyar közösségnek akkor volt, amikor csak egyetlen magyar pártja volt a közösségnek, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a rendszerváltozáskor, a kilencvenes évek elején, akkor, amikor a számítások szerint százezerrel több magyar ember élt a Vajdaságban, mint most” - húzta alá a pártelnök.

Az előzetes eredmények szerint a legnagyobb délvidéki magyar pártnak az eddigi négy helyett kilenc képviselője lesz a belgrádi törvényhozásban. Pásztor István szerint elképzelhető, hogy a végleges eredmények tükrében ennél kevesebb mandátuma lesz végül a VMSZ-nek, de nagyon már nem változhatnak az eredmények.

A vajdasági tartományi parlamentben a legnagyobb délvidéki magyar pártnak eddig hat képviselője volt, az előzetes eredmények alapján a következő négy évben tizenöt politikus képviselheti a pártot az újvidéki székhelyű képviselőházban, és így a VMSZ lesz a második politikai erő a Szerb Haladó Párt után. A rendelkezésre álló adatok szerint a VMSZ a szavazatok 13,6 százalékát szerezte meg a Vajdaságban, ami megközelíti a magyarok részarányát Szerbia egyetlen, északi tartományában.

Az önkormányzati eredményekről szólva Pásztor István kiemelte, hogy azok még nagyon hiányosak, ám az előzetes adatok biztatóak a magyarok számára fontos helyeken, Magyarkanizsán, Zentán, Kishegyesen, Topolyán és Szabadkán is.

„A számok azt bizonyítják, hogy a VMSZ önkormányzati szinten emberemlékezet óta nem kapott ennyi szavazatot” - fogalmazott a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.

A VMSZ becslései szerint a pártra 70 ezer szavazatot adtak le vasárnap. A Vajdaságban a 2011-es népszámlálási adatok szerint mintegy 250 ezer magyar él.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a Szabadkán a párt székházában 2020. június 21-én, a szerbiai parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választás napján
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a Szabadkán a párt székházában 2020. június 21-én, a szerbiai parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választás napján
Fotó: MTI/Molnár Edvárd

„Ez az eredmény történelmi, mert bebizonyítottuk, hogy nem igaz az állítás, miszerint nem lehet visszafordítani a történelem kerekét. Némi túlzással azt lehet mondani, hogy a VMSZ megfordította az idő kerekét, és egy folyamatos lefelé menetből fordítani tudott” - hangoztatta Pásztor István.

Köszönetet mondott a szavazópolgároknak a folyamatos biztatásért és támogatásért, és megköszönte mindazoknak, akik külföldről tértek haza azért, hogy támogassák a VMSZ-t. „Nem tudunk kellő módon és elegendő alkalommal köszönetet mondani ezért” - húzta alá.

„Ez külön értelmet ad annak, amit eddig tettünk, és tenni fogunk a jövőben, hogy teljesíteni tudjuk azt a vállalást, amit a választási programban megfogalmaztunk” - hangsúlyozta. Azt mondta: „hiszünk abban, hogy itt, a szülőföldünkön lehet emberhez méltóan magyarként élni, és hiszünk abban, hogy érdemes lesz ide hazajönni”. Kiemelte: a VMSZ által képviselt nemzetpolitikának nincsen alternatívája, „a VMSZ támogatása a nemzetpolitika támogatása is”.

Pásztor István rámutatott, hogy a vajdasági magyarok újra méltányolták és elismerték az összefogást, „azt üzenték nekünk, ezt várjuk el tőletek, és megbüntették azokat, akik újfent nem értették meg az üzenetüket”. A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke mindenkit arra szólított fel, hogy csatlakozzon a VMSZ-hez, ugyanis „csak akkor tudjuk megvalósítani a vállalásokat, ha egységesek vagyunk, ha összefogunk”.

Objektum doboz

A VMSZ a kampány során azt tűzte ki célul, hogy megtartsa vagy növelje mandátumai számát, vagyis azt szerették volna elérni, hogy az eddigi négy helyett legalább öt képviselőjük jusson be a belgrádi törvényhozásba, hogy az eddigi hat helyett hét képviselőjük legyen a vajdasági tartományi parlamentben, és a magyarok vezette Zenta, Topolya és Magyarkanizsa mellett a következő négy évben Szabadkának és Kishegyesnek is magyar polgármestere legyen.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán gratulált a VMSZ-nek. 

Történelmi sikert ért el a Vajdasági Magyar Szövetség a szerb parlamenti választáson. Az eddigi 4 helyett, immár 9 magyar képviselője lesz a pártnak a belgrádi parlamentben. Óriási gratuláció Pásztor Istvánnak, Pásztor Bálintnak, a VMSZ-nek és a vajdasági magyarságnak! – írja a bejegyzésben.
 

Meggyőzték a magyar szavazókat a gazdaságfejlesztő programok

A VMSZ vasárnapi szerb parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választáson elért történelmi eredményei többek között azzal magyarázhatóak, hogy az elmúlt évek gazdaságfejlesztő programjai meggyőzték a magyar szavazókat - mondta Ördögh Tibor Balkán-szakértő hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: emellett a VMSZ kampánya erős volt, amely arra épült, hogy a magyar érdekképviseletek felállása érdekében azok a magyarok is a VMSZ-re szavazzanak, akik nem értenek egyet a párt politikájával.

Mint mondta, a VMSZ egyedüli magyar pártként indult országos és tartományi szinten is a választásokon, és a párt elnöke, Pásztor István nyilatkozata szerint mintegy 70 ezer szavazatot szerzett.
 

Nagy meglepetéseket hozott az unalmasnak minősített választási folyamat

A szerbiai választások kampányát a sajtó és maguk a politikusok is minden korábbinál unalmasabbnak, a várható eredményeket pedig kiszámíthatónak nevezték, az előzetes eredmények viszont mégis sokakat megleptek, hiszen földcsuszamlásszerű győzelmeket, óriási bukásokat és új szereplőket is hoztak.

Az előzetes eredmények szerint minden szinten óriási győzelmet ért el a Szerb Haladó Párt (SNS), és a VMSZ is minden korábbinál jobb eredményt ért el minden szinten.

Szabadkát nem tudta ugyan visszaszerezni, de minden más helyen megerősödött a VMSZ. A legnagyobb délvidéki magyar párt kisebbségi pártként nagyobb támogatottságot ért el (2,3 százalék), mint országos pártként az ultranacionalista Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (2 százalék). Ilyenre korábban nem volt példa.

Míg négy évvel ezelőtt több, ultranacionalista és szélsőjobboldali elveket valló párt és mozgalom is bekerült a parlamentbe, most egyetlen ilyen formáció sem kapott kellő támogatást.

A választás legnagyobb győztese azonban mégiscsak a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalma (POKS) lehet, hiszen az ismeretlenségből verekedte fel magát a 3 százalékos parlamenti bejutási küszöb közelébe (2,8 százalék), és a végleges eredmények akár azt is eredményezhetik, hogy a monarchista elveket valló tömörülés bekerül a belgrádi törvényhozásba.

A győztesek között említhető Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó, aki a Győzelem Szerbiának elnevezésű listával eddigi politikai karrierje csúcsát érte el, mérsékelt - sem az ellenzéket, sem a kormánypártokat nem pocskondiázó - kampányát követően várhatóan 12 képviselőjét juttatta be az országos törvényhozásba. A sportoló korábban csak városi szinten volt aktív, évek óta az újbelgrádi önkormányzatot vezeti. Elemzők szerint az is elképzelhető, hogy az Aleksandar Sapic vezette Szerb Patrióta Szövetség (SPAS) is a kormánykoalíció részét képezi majd, Aleksandar Vucic SNS-elnök ugyanis az előzetes eredmények ismeretében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, minden bejutó párttal partnerségre kíván lépni.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a Szabadkán a párt székházában 2020. június 21-én, a szerbiai parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választás napján. Pásztor István mögött Pásztor Bálint (b5), a VMSZ alelnöke és listavezetője, Fremond Árpád (b) alelnök, Kovács Elvira (j7) alelnök és Juhász Bálint (j8), a Prosperitáti Alapítvány ügyvezetője
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a Szabadkán a párt székházában 2020. június 21-én, a szerbiai parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választás napján. Pásztor István mögött Pásztor Bálint (b5), a VMSZ alelnöke és listavezetője, Fremond Árpád (b) alelnök, Kovács Elvira (j7) alelnök és Juhász Bálint (j8), a Prosperitáti Alapítvány ügyvezetője
Fotó: MTI/Molnár Edvárd

A legnagyobb bukást pedig a parlamentből kieső radikálisok mellett a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szenvedte el, amely három évvel ezelőtt azért alakult, hogy az SNS-elnök Aleksandar Vuciccsal szemben jelöltet állítson az elnökválasztáson. Akkori vezetője, Sasa Jankovic egykori ombudsman súlyos vereséget szenvedett Vuciccsal szemben, és egy évvel később vissza is vonult a politikától. A pártot azóta Sergej Trifunovic színész vezeti, aki hangos, ám botrányoktól nem mentes kampányt folytatott az utóbbi hónapokban, a választási vereséget látva pedig felajánlotta lemondását.  

A bojkottot hirdető ellenzék csak részben lehet elégedett, az előzetes adatok szerint a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot (47,7 százalék), így az ellenzéki vezetők nevezhetik ugyan illegitimnek a néhány hónap múlva felálló kormányt, ám ez sem magát az ország vezetését, sem a vele partneri viszonyt ápoló külföldi országokat nem fogja zavarni. A bojkottra szólító pártok hangját, úgy tűnik, leginkább Belgrádban hallották meg: a szerb fővárosi régióban volt ugyanis a legalacsonyabb a részvételi arány. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy az ellenzék elitista hozzáállása nem vált vonzóvá a vidéken élők számára, így ha a jövőben jobb eredményt szeretnének elérni, akkor a fővároson kívül is szimpatikus programmal kell előállniuk.

Az ellenzék szétforgácsoltsága abból is látható, hogy hiába csökkentették a parlamenti bejutási küszöböt néhány hónappal ezelőtt ötről három százalékra, egyik, magát komolynak nevező tömörülésnek sem sikerült megszereznie a kellő támogatást. Az előzetes adatokból az látszik, hogy a 21 induló közül csupán három országos párt kerül be a törvényhozásba, emellett négy kisebbségi lista képviselői ülhetnek még be a parlamenti padsorokba.

Amennyiben sehol nem kell megismételni a voksolást, a köztársasági választási bizottság csütörtökig közli a végleges eredményeket. Ezt követően harminc napon belül össze kell ülnie a parlamentnek, utána pedig kilencven nap áll rendelkezésére a pártoknak arra, hogy megalakítsák a kormányt, ami azt jelenti, hogy Szerbiának legkésőbb október végén, november elején lehet új kormánya, ám a választási eredmények tükrében erre sokkal előbb sor kerül.

Kapcsolódó írásaink

Szimbolikus értékű választás

ĀSzerbiában egy napon tartanak parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokat – a VMSZ-nek egyszerre kell láthatónak lennie és jó viszonyban maradnia Vučićékkal

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom