Szimbolikus értékű választás

Vasárnap reggel héttől este nyolcig 6,6 millió szerb állampolgárt várnak az urnákhoz, akik huszonegy párt és 3415 jelölt közül választhatnak. Kedvező a törvény a magyarok számára, ugyanis a nemzeti kisebbségekre még az alacsony, 3 százalékos bejutási küszöb sem érvényes, egyszerűen annyi mandátumot kapnak a törvényhozásban, ahányszor megszerzik az egy székhez szükséges százalékot (0,40), ráadásul a leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót alkalmaznak esetükben, így a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) esetében is.

Országosan hat párt vagy koalíció esélyes a bejutásra, a listás szavazatok abszolút többségére számíthat az Aleksandar Vučić-féle Szerb Haladó Párt (SNS), a második a balközép Szerbiai Szocialista Párt lehet jócskán lemaradva (12,5 százalék), a maradék négyet 3-5 százalék közé mérték, de a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt is köztük van.

A választás Vajdaság autonóm tartományban is ezen a napon lesz (ahogy összesen 174 önkormányzatnál is), itt 120 helyért kilenc lista jelöltjei versengenek, de a közvélemény-kutatások itt sem várnak nagy átrendeződést.

A voksolásra egyébként eredetileg április végén került volna sor, de a járványhelyzet miatt mostanra elhalasztották.

Országos szinten a szocialisták kormányban maradása a kérdés, a magyar képviselet megerősítésére pedig főleg önkormányzati szinten lenne szükség – mondta lapunknak Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, Balkán-szakértő, amikor a lefutottnak tűnő választás tétjéről kérdeztük. Aztán bevallotta: nagy földindulásra szerinte sem kell számítani. Talán többen mennek el, és mindenképpen olcsóbb így, hogy sikerült összehangolni az országos, tartományi és helyi választási szinteket – tette hozzá.

A fenti kérdések is inkább szimbolikusak, hiszen nem úgy néz ki, hogy bármi változás is lenne a kormánypártokat illetőleg, a szocialisták bevonása is részletkérdés, hiszen ahogy eddig, úgy ezután is feltehetőleg meglesz a többsége az SNS-féle tömbnek. A magyarok szerepe hasonlóan szimbolikus: a magyarság aránya a fokozott elvándorlás miatt állandóan csökken, így országos szinten aligha szólhatnának bele a politikába, mégis négy képviselőjük ottülhet a parlamentben, szimbolikus értéke van annak, hogy az SNS bevonja őket a hatalomba. Tartományi szinten hasonló a helyzet, a 120 képviselőből hatot ad a VMSZ, ami jócskán elmarad egyébként a magyar lakosság arányától: az 1,9 millió lakosból ugyanis papíron negyedmillió magyar (így a lakosságnak 11-12, míg a képviselőknek csak 3 százalékát képezik magyarok). Ugyanakkor politikai aktivitásuk alacsony és sokszor szerb pártokra szavaznak, például az SNS-re – mutatott rá a szakértő. Az országos politika iránti érdektelenséget jól jelzi, hogy a Szabad Magyar Szó nevű vajdasági lap a napokban külön cikkben ismertette, mit kell tennie annak a választópolgárnak, aki bojkottálni akarja mind a parlamenti, mind a tartományi választásokat, csak az önkormányzati érdekli).

Ördögh szerint a VMSZ és SNS között kötött 2014-es megállapodás jót és rosszat egyaránt jelent a fentiek alapján. Egyrészt nincs asszimilációs nyomás, amióta a tartomány 2009-ben megkapta autonóm státuszát, amit tovább erősít az említett szövetség és a lényegében közös kormányzás, hiszen a VMSZ államtitkárokat is ad a kormánynak, ugyanakkor a magyar szavazók elkezdtek átpártolni az SNS-hez. Ezért, ahogy a szakértő mondta, a Vajdasági Magyar Szövetség új kampányában a barátság megtartása mellett némi távolságot is próbál tartani a nagy testvértől.

Ami a kampány fő fókusza egyébként Szerbiában tartományi és országos szinten is, az a gazdaság rendbetétele, hogy a kedvezőtlen demográfiai trendeket és főként az elvándorlást megállítsák. Ördögh becslése szerint minden évben egy kisvárosnyi lakos hagyta ott az országot az elmúlt évtizedben, és ugyanez igaz a Vajdaságra is, ahol – ezt már mi tesszük hozzá – sokszor az egyszerűsített honosítás miatt könnyebben megkapott magyar papírok is segítették az embereket a nyugati munkavállalásban.

A kampányban ezért is került középpontba a magyar kormány csaknem ötvenmilliárd forintos gazdaságélénkítő csomagja, amitől a körülmények javulásával a magyarok helyben maradását is remélik.

Ami a politikai tétet illeti, a magyarság számára csak a helyi önkormányzatok szintjén van esély megerősíteni és megtartani az állásait. Szimbolikus helyszín az egykor zömében magyarok lakta Szabadka, ahol azonban most már a szerbek vannak többségben, tehát a szerbeket is meg kell tudni szólítania valahogy a VMSZ polgármesterjelöltjének – fejtegette Ördögh. Ahol még magyar többség van, ott is veszélyezteti a VMSZ pozícióit az SNS, így Magyarkanizsán, Zentán, Topolyán – sorolta. Harcok csak itt várhatók az egyébként lefutottnak tekinthető vasárnapi voksolás kapcsán.

A magyar kormány a kampány utolsó napjaiban is aktívan támogatta a VMSZ-t, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár legutóbb közösségi oldalán, videóban üzent: „Vasárnap minden vajdasági magyar dönthet arról, szeretné-e, (…) hogy folytatódjon az az évek óta töretlenül zajló munka, ami a helyi magyar közösség megmaradását és szülőföldön való boldogulását szolgálja. Aki a VMSZ-re szavaz, a magyar jövőre szavaz!”