Egyre körmönfontabb módon támadnak a migránspártiak

A magyar bevándorláspolitika egyik fontos elemét kérdőjelezi meg és támadja a 2015-ös migrációs válság óta az Európai Bizottság és számos jogvédő NGO. Hazánk álláspontja szerint nem jogosult menedékjogra, aki biztonságos országokon haladt át, mire Magyarországra ért, Szerbia pedig olyan biztonságos ország, ahová vissza lehet küldeni az illegális migránsokat.

A különböző jogvédő szervezetek folyamatosan támadják a Szerbiába történő visszaküldést, a tranzitzónák elleni fellépés érvrendszeréhez is hozzátartozik, hogy hiába voltak nyitottak a létesítmények déli szomszédunk felé, mégis úgy állították be, mintha a zónákban raboskodtak volna a migránsok.

Szerbia uniós tagjelölt ország, e státus elnyeréséhez pedig egy sor követelménynek kell megfelelnie a működő piacgazdaságtól kezdve a jogállamiságon át a demokráciáig és az emberi jogok tiszteletben tartásáig. A biztonságos országoknak azonban nincs közös uniós listája, minden tagállam maga állíthat ilyet össze. Szerbia rajta van például a magyar mellett a biztonságos származási országokról készült német listán is.

Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője lapunknak kifejtette, a magyar migrációs politikát támadó hálózat célja az, hogy „érzékenyítse a társadalmakat, a bírói-jogalkalmazói réteget, valamint, hogy ítéletek révén beszivárogtassa a jogrendszerekbe a migrációpárti érveket, és kiforgassa eredeti értelmükből a menekültügyi szabályokat”. Párkányi felhívta a figyelmet, hogy „a progresszív jogászkodás profi, körmönfont eszközöket használ: sokszor formálisan ők is elismerik az »első biztonságos ország elvét«, de azt kiforgatják eredeti értelméből”. „Kiterjedt ármánykodásukkal maguk gerjesztik és ösztönzik a népvándorlást keletről nyugatra, majd a migránsok által lerohant országokról »bebizonyítják«, hogy »nem biztonságosak«, mert például az elviselhetetlen nyomás miatt összeomlik az adott menekültügyi ellátórendszer” – fogalmazott. „Így igyekeznek kimutatni például az összes, Szíria vagy éppen Banglades és az EU között lévő országról, hogy az nem is biztonságos, mert hogy ott nem megfelelő körülmények között helyezik el a menedékkérelmezőket, ami így a liberális jogi szótár szerint üldöztetésnek minősül” – magyarázta. Párkányi sajnálatosnak nevezte, hogy „ezt az érvelést sok esetben a magyar bírák is magukhoz közel állónak érzik”.