Külföld

Hatékonyan és helyben kell segítenie az EU-nak

A lényegre kell koncentrálni olyan ideológiai és pártpolitikai viták helyett, mint például Magyarország támadása – hívta fel a figyelmet Hölvényi György

Meg kell teremteni a koronavírus-járvány után a hatékonyabb segítségnyújtás feltételeit – erre hívta fel a figyelmet tegnap az Európai Parlamentben Hölvényi György, a Fejlesztési Bizottság (DEVE) néppárti szakmai felelőse. A kereszténydemokrata politikus lapunknak az uniós fejlesztési és segélyezési politika mellett a bevándorlásról, valamint a mai EU-csúcsról is nyilatkozott.

Hatékonyan és helyben kell segítenie az EU-nak
Hölvényi: Afrikával együtt kell újragondolni az ottani oktatás támogatását
Fotó: MH

– Hogyan befolyásolja a koronavírus-válság a nemzetközi segélyezés és fejlesztés kérdéskörét?

– A koronavírus-válság rávilágított, hogy egy hirtelen jött helyzetben saját területén is nehezen lép az EU, ez pedig nagyon komoly kérdéseket vet fel az unió Európán kívüli szerepvállalásával kapcsolatban. Ez hitelességi kérdés, az uniós polgároknak tudniuk kell, hogy jó helyre megy a pénz, ehhez pedig hatékonyabbnak és tudatosabbnak kell lenni. Magyarország keresztény szervezeteket, egyházakat támogat, ez pedig nem csak kulturális kérdés, hanem az általuk végzett segélyezési munka elismerése. Az EU-nál sajnos ebben is megjelenik a baloldali ideológia, gyakran a legrátermettebb, helyi gyökerekkel rendelkező szervezetek se közvetlenül, se közvetetten nem tudnak hozzájutni a forrásokhoz, mert Brüsszel inkább nehezen beazonosítható hátterű európai segélyszervezeteken keresztül költi a pénzt. A helyben segítés sokkal hatékonyabb az egyházak bevonásával.

– Milyen irányba kell változnia a fejlesztési politikának?

– Nagyon fontos, hogy új elemek jelenlenek meg a hosszútávú fejlesztésben, európai érdek, hogy az afrikai országokkal együtt gondoljuk újra az oktatással kapcsolatos kérdéseket. Afrika a világ leg­fiatalabb társadalma, az átlagéletkor nem éri el a húsz évet. Az elterjedt analfabetizmus és az oktatás hiányosságai miatt azonban sokmillió tetterős fiatal lép úgy a felnőttkorba, hogy nincs piacképes tudása. Sokkal nagyobb támogatás kell ennek a helyzetnek a kezelésére, a magyra ösztöndíjprogram ezen a téren is előremutató. Nem kevésbé fontosak a környezeti változásokra adott válaszok: a növénytermesztés és vízgazdálkodás területén is stratégiára van szükség az ideológiai
viták helyett.

– A helyben segítés a magyar migrációs politika egyik pillére is. Ezzel is összefügg a támogatások ügyée?

– Alapkérdésként kell tekinteni a migráció, már maga az elindulás megakadályozását, amikor a segélyezésről és a fejlesztésről döntünk. A baloldal politikai dogmává tette a bevándorlást, számukra ez valójában nem az útnak induló emberekről szól, hanem a saját politikai érdekükről. Az ideológia helyett azonban a valósággal kell foglalkozni. A következő hónapokban dől el, mennyi pénzt és hogyan költenek el, miközben még nincs költségvetése sem az EU-nak a következő hét évre, óriási a vita. Most valóban a lényegre kell koncentrálni olyan ideológiai és pártpolitikai viták helyett, mint például Magyarország támadása.

– Számít érdemi előrelépésre a költségvetés és helyreállítási alap ügyében az Európai Tanács mai videókonferenciáján?

– Korántsem biztos, hogy már ebben a fordulóban egyezségre jutnak a tagállamok, de világos, hogy Magyarország és a Visegrádi Négyek egyre megkerülhetetlenebbek a vitában. A V4-ek egységesen azt képviselik, hogy a kohézió megteremtése az unió alapfilozófiája, hazánk megnyitotta a piacát, átalakította a gazdaságát, ezt nem lehet félbehagyni. Egyensúlyt kell találni aközött, hogy a nyugat-európai prosperitást évek óta élvező országokkal szemben az utóbbi évek szigorú gazdaságpolitikájának köszönhetően a régiónk, és benne Magyarország valószínűleg hamarabb talpra áll és mások miatt nem szenvedhet kárt. Nem mondhatja azt az EU a kelet-közép-európai országok polgárainak, hogy minden erőfeszítés hiábavaló volt.

Napirenden a válságkezelés


Videókonferenciát tart ma az Európai Tanács, az uniós állam- és kormányfők a Covid19-válság kezelésére szolgáló helyreállítási alap kérdéséről és a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretre (MFF), azaz a következő hosszú távú költségvetésre vonatkozó javaslatról tárgyalnak majd. Az uniós csúcsról beszélt tegnap a Bundestagban Angela Merkel német kancellár is, aki azt mondta, minél hamarabb, még a nyári törvényhozási szünet előtt meg kell állapodni a helyreállítási alapról. Kiemelte, a válság kezelésétől függ az ­uniós polgárok jóléte és a közösség nemzetközi szerepe. Napirendre kerül a Brexit is – ezzel kapcsolatban közleményt adott ki tegnap Gál Kinga, Győri Enikő és Trócsányi László fideszes EP-képviselő. Hangsúlyozták, az Egyesült Királyság kilépésével Magyarország egy fontos EU-n belüli szövetségesét veszíti el, de tiszteletben kell tartani a brit választópolgárok döntését. A képviselők szerint a magyar érdek egy jogbiztonságot és gazdasági kiszámíthatóságot nyújtó megállapodás.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink