Külföld
Orbán: Hazánk fair uniós csomagot akar
A gazdag országok több pénzt kapnának az EU helyreállítási alapjából, mint a szegényebbek, ez nem maradhat így – szögezte le a magyar miniszterelnök a V4-ek csúcstalálkozóján
Magyarország azt szeretné, hogy fair uniós újraindítási csomag álljon össze, meg kell fosztani a diszkriminatív elemektől a jelenlegi javaslatot – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a csehországi Lednicében, ahol a visegrádi csoport, azaz Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei egyeztettek az EU helyreállítási alapjáról, a következő többéves uniós költségvetésről, a turizmusról és a migrációról.
A kormányfők közös sajtótájékoztatóján Orbán kiemelte: Magyarország alapvetően pozitívan viszonyul a javaslathoz a helyreállítási alapról, de még sokat kell dolgozni rajta, el kell távolítani belőle az abszurd elemeket. Morális problémát jelent, hogy összességében a gazdag országok több pénzt kapnának, mint a szegényebbek, ez nem maradhat így – mondta, hozzátéve: emellett rugalmas felhasználásra van szükség. A kormányfő közölte, a magyarok szerint a pénzt először meg kell keresni, és utána kell költeni. Ha valaki megfordítja a sorrendet, vagyis hitelt akar, azt akarja elkölteni, és utána akar érte megdolgozni, annak a kockázatát mindenki viselje saját maga – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy Portugália hasonló méretű és fejlettségű ország, mint Magyarország, de hazánk 30 százalékkal kevesebbet kapna, és ez biztos nincs így jól. De ha sikerül az anomáliákat kiküszöbölni, lehet támogatni a javaslatot – fűzte hozzá.
Orbán Viktor kitért rá: a visegrádi miniszterelnökök a koronavírus-járvány elleni védekezés szempontjából négy sikeres ország vezetői, európai összevetésben kiemelkedően sikeresen védekeztek, megmentettek sok tízezer életet, és most arról beszéltek, hogyan menthetnek meg sok százezer munkahelyet.
A 2020-as év gazdasági problémáit Orbán szerint 2021-ben kell megoldani, és a magyar gazdaság sikere azon múlik, hogy a kormány mennyire jó gazdaságvédelmi és munkahelyvédelmi politikát csinál. Ezért indokolt, hogy a nemzeti konzultációban gazdasági kérdéseket is feltegyenek – vélte. Végezetül megjegyezte: ma Budapesten a szlovák miniszterelnökkel folytatják a most megkezdett megbeszéléseket.
A sajtótájékoztatón Andrej Babiš cseh miniszterelnök arról beszélt, hogy nehéz és elhúzódó tárgyalásokra kell számítani az európai helyreállítási alap végső formájáról. Szerinte az alap forrásainak elosztásakor a legfőbb kritériumnak
a bruttó hazai termék (GDP) csökkenését kellene tekinteni.
Igor Matovič szlovák kormányfő azt mondta: bár Szlovákia számára a helyreállítási alap pénzeinek tervezett elosztása kedvezőbb, mint például Magyarország vagy Csehország számára, szolidárisak kívánnak lenni, és úgy vélik, igazságosan kell elosztani a pénzeket.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig elmondta, a visegrádi négyek egyetértenek abban, hogy az EU 2021–2027-es költségvetési keretének kialakítása során el kell érni, hogy a szegényebb országok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a gazdagabb tagállamokkal szemben.
Össztűz alatt a járványt félrekezelő svéd kormány
Nem marad politikai következmények nélkül a baloldali svéd kormány különutas válasza a koronavírus-járvány kezelésére – írta tegnap a Politico brüsszeli kiadása. A járvány kezdete óta először vitáztak szerdán a stockholmi parlamentben, ahol Stefan Löfven kormánya kemény bírálatokat kapott az ellenzéktől. Ulf Kristersson, a jobbközép Mérsékeltek elnöke szerint a tesztelés túl lassan haladt, a kormány pedig nem tudta ellenőrzés alatt tartani a helyzetet. A cselekvés lassúságát emelte ki Jimmie Åkesson, a jobboldali Svéd Demokraták elnöke is, aki szerint súlyos következményekkel járt, hogy hagyták elterjedni a vírust, teljesen rosszul ítélték meg annak veszélyességét. Az SVT közmédia múlt héten közölt felmérése szerint azok aránya, akik „nagyon megbíznak” a kormány járványellenes stratégiájában, az áprilisi 63-ról 45 százalékra esett. Åkesson az Aftonbladetnek nyilatkozva Anders Tegnell fővirológus lemondását követelte. Svédországban eddig több mint 4800-an haltak meg a koronavírus-járványban, főleg idősek. Åkesson szerint a kormány elhibázott járványkezelése „mészárlással” ér fel.
(ŐM)
Megnyitná a schengeni határokat az Európai Bizottság
Felkérte az Európai Bizottság tegnap az európai uniós tagállamok kormányait, hogy június 15-én kivétel nélkül oldják fel a koronavírus-járvány miatt bevezetett határzárakat a schengeni övezeten belül. A brüsszeli testület július elsejétől javasolja az EU-n kívüli országokból érkezőkre vonatkozó utazási korlátozások részleges és fokozatos megszüntetését. Ylva Johansson uniós belügyi biztos (képünkön) brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, hogy egyes harmadik államokban továbbra sem stabil az egészségügyi helyzet, így ebben a szakaszban nem javasolják az utazási korlátozások teljes megszüntetését. Elmondása szerint a bizottság a tagállamokkal együttműködve objektív feltételeken alapuló listát készít olyan országokról, ahonnan engedélyezi a beutazásokat, a határnyitásnak pedig kölcsönös alapon kell működnie. A nyugat-balkáni országok valószínűsíthetően ezen a listán lesznek, mivel ezekben az államokban a járványügyi helyzet hasonló, mint az EU-ban, sőt akár jobbnak is mondható – tette hozzá Johansson. Az utazási korlátozásokat a járványhelyzet romlása esetén újra be lehet vezetni egy adott országra.
