Külföld
„Meg fogja változtatni az amerikai történelmet”
Eltemették Houstonban a 46 évesen elhunyt George Floydot, akinek erőszakos halála lángra lobbantotta az Egyesült Államokat, és átszabhatja a rendőröket érintő törvényeket
Tegnap ezrek kísérték utolsó útjára a texasi Houstonban George Floydot, a 46 éves afroamerikai férfit, aki Minneapolisban, egy rendőri intézkedés során életét vesztette, miután az egyik rendőr, Derek Chauvin kilenc percig a nyakán térdelt, miközben Floyd levegőért könyörgött és az édesanyját szólongatta.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások és a bezártság hónapjai után a rekord magas munkanélküliség sújtotta országban amúgy is forrtak a felszín alatt az indulatok, és Floyd halála volt a szikra, amely lángra lobbantotta az Egyesült Államokat. Az első, a rendőri erőszak és az afroamerikaiak hátrányos megkülönböztetése miatti minneapolisi megmozdulások nyomán gombaként nőttek ki az újabb és újabb tüntetések először országszerte, később pedig Ausztráliában, Európában, sőt Japánban és Brazíliában is. Azonban az amerikai tüntetések teljesen békés jellege hamar elillant: több helyen a tüntetők közé vegyültek olyanok is, akik raboltak, gyújtogattak és a rendőrökre támadtak. Az érem másik oldalaként meg kell említeni, hogy hihetetlen mennyiségű rendőri túlkapás és erőszak is kísérte a tüntetéseket, sokszor az utcán sétálókra is rátámadtak a rend őrei. Így alakult át a rasszizmus és a rendőri erőszak elleni tüntetés utcai gerillaháborúvá, és végül több városban a Nemzeti Gárdát is bevetették.
Az vitathatatlan, hogy a megmozdulások értek el célokat: több helyen már napirenden van a rendőrség költségvetésének csökkentése vagy – mint éppen Minneapolisban – a rendőrség feloszlatása. A közbeszédben és a hírekben még a koronavírus-járványt is háttérbe tudta szorítani az ügy, egész Amerika erről beszél. A demokrata párti törvényhozók már be is jelentették, hogy átfogó rendőrségi reformról szóló törvényjavaslat benyújtására készülnek. A javaslat arra összpontosít, hogy megteremtse a jogi kereteket a rendőrök felelősségre vonásához, lehetővé tegye az országos rendőrségi adatok nyilvántartását és új kiképző–továbbképző programokat indítson a rendőröknek a faji megkülönböztetés leküzdésére – mondta Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke. A javaslatot a demokrata párti többségű képviselőház szinte bizonyosan elfogadja majd, a republikánus többségű szenátus pedig jelezte, hogy nyitott minden olyan törvényjavaslat megvitatására, ami javíthat a helyzeten.
„George Floyd meg fogja változtatni az Egyesült Államok történelmét, nem halt meg hiába. Élete élő öröksége lesz Amerikának és Texasnak” – jelentette ki Greg Abbott, Texas állam republikánus kormányzója a The Fountain of Praise templom előtt, ahol Floyd koporsóját felravatalozták. A temetésen a fő búcsúbeszédet Al Sharpton afroamerikai polgárjogi aktivista mondta.
Az Egyesült Államokban több nagyvárosban kedden békés gyászmenetet tartottak Floyd emlékére, Minnesota állam pedig a temetéssel egy időben Tim Walz kormányzó javaslatára 9 percre csendbe burkolózott.
„Diverzitásbizottság” szobordöntéshez
A londoni polgármester, Sadiq Khan hivatala bejelentette, hogy „diverzitásbizottság” alakul a brit fővárosban, amely elősegíti, hogy a londoni szobrok és emlékművek reflektáljanak a város sokszínűségére – írta meg a BBC. Erre azután került sor, hogy az Egyesült Államokból átgyűrűző Black Lives Matter-mozgalom hívei Bristolban ledöntötték a rabszolgakereskedő Edward Colston szobrát, és összefirkálták Winston Churchill egykori miniszterelnök szobrát is. A szoborrongálás a tengerentúlon tombol igazán, ahol többek között egy fekete gyalogezred emlékművét is megrongálták a tájékozatlan tiltakozók.
(VZ)
