Külföld

Zavargásokba fordult az erőszakellenes tüntetés

Az Egyesült Államok több nagyvárosában is bevetették a Nemzeti Gárda alakulatait, miután a George Floyd halála miatt tiltakozók lángba borították az utcákat

Polgárháborús hangulat uralkodik az Egyesült Államok több nagyvárosában, miután a rendőri intézkedés közben elhunyt George Floyd elleni rendőri brutalitás miatti tiltakozások zavargásokba és fosztogatásba csaptak át.

Zavargásokba fordult az erőszakellenes tüntetés
Tiltakozók egyre nagyobb csoportja tüntet erőszakkal a rendőri brutalitás ellen
Fotó: AFP/Mark Ralston

A Nemzeti Gárda egységeinek bevetésével igyekeznek megfékezni az egyre erőszakosabb tüntetéseket több amerikai nagyvárosban. A megmozdulások békés tüntetésként kezdődtek a múlt hét elején, amelyeken amiatt tiltakoztak, hogy Minneapolisban egy igazoltatás során az afroamerikai George Floydot négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, s egyikük rátérdelt a nyakára. A rendőr percekig tartotta így lent Floydot, aki hiába mondta: „Kérem, nem kapok levegőt”. A férfi a kórházba szállítás közben meghalt. Az esetről készült videók bejárták az internetet, és hatalmas felháborodást keltettek. A négy rendőrt múlt hét kedden elbocsátották állásukból, a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvint pedig pénteken őrizetbe is vették, és gyilkossággal vádolják.

A múlt heti tüntetések előbb zavargásokba, majd fosztogatásba csaptak át, és a résztvevők több helyen összecsaptak a rendőrökkel. Csütörtök este egy csoport megostromolta Minneapolis egyik rendőrőrsét, ahonnan a rendőrök visszavonulásra kényszerültek. Ezek után a csoportból kivált féltucat, jól szervezett ember, akik felgyújtották az épületet. Minneapolisban péntektől éjszakai kijárási tilalom van érvényben, a példát a hétvégén több nagyváros követte.

A többi amerikai városban is tartottak tüntetéseket, és ezek a minneapolisi eseményekkel nagyjából egy időben váltak erőszakossá. A georgiai Atlantában több százan a városi rendőrség központjához vonultak, és a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) nevű radikális civil mozgalom zászlait lengetve támadtak az egyenruhásokra, akiket kövekkel, üvegekkel dobáltak meg. Az új-mexikói Albuquerque városban a demonstrálók tüzet nyitottak a rendőrökre. Ohio fővárosában, Columbusban a tüntetők megtámadták a törvényhozás épületét, a rendőrök könnygáz bevetésével tisztították meg a belvárost. Los Angelesben rendkívüli állapotot hirdettek, Detroitban pedig meghalt egy 19 éves férfi, miután valaki egy autóból a tüntetők közé lőtt péntek este.

Az internet tele van videókkal, amelyeken jól látszik, hogy a randalírozók sokszor a békés tüntetők közé menekülnek, amint a rendőrség megpróbálja őket elfogni. Rendőrautókat és parkoló gépkocsikat gyújtanak fel, üzleteket fosztanak ki. A Nemzeti Gárda csapatszállítói és páncélos járművei a hétvégén megérkeztek több amerikai nagyvárosba. Összesen 15 tagállamban mozgósították a gárda egységeit.

Vasárnap éjjel Washingtonban megpróbálták felgyújtani a Fehér Ház melletti, ikonikus Szent János-templomot. A templom ablakait széttörték, a falakat összefirkálták. A Fehér Ház környékén lángoló barikádokat építettek, és több helyen amerikai zászlót égettek. A helyi sajtó szerint országszerte több mint négyezer embert vettek őrizetbe.

Donald Trump amerikai elnök szombaton a „radikális baloldalt” és az „Antifát” okolta az erőszak elharapódzásáért. Utóbbi kapcsán kijelentette, hogy tervezi, hogy terrorszervezetté nyilvánítja. „A hadseregünk készen áll, akarunk és képesek is vagyunk segíteni” – mondta Trump. Lapértesülések szerint két katonai támaszpont katonáit és a katonai rendőrséget is készenlétbe helyezték szükség esetére. Vasárnap az elnök gyűlölködés helyett megbékélésre szólította fel a tüntetőket. Leszögezte, hogy Floyd halála „súlyos tragédia”, de szerinte éppen az elhunyt férfi emlékét gyalázzák meg „a lázongók, a fosztogatók és az anarchisták”. Trump szavai szerint a jogállamiság, a törvények tisztelete az ország „koronaékszere”.

Elítélte vasárnap a tiltakozásokon megnyilvánuló erőszakot az elnökségre pályázó Joe Biden is, de úgy vélte, az amerikaiaknak joguk van tiltakozni a rendőri brutalitás ellen.

Amikor Martin Luther Kinget meggyilkolták, mi nem így tiltakoztunk – mondta a Atlanta demokrata polgármestere, a szintén afroamerikai Keisha Lance Bottoms. „A Minneapolisban kialakult helyzetnek semmi köze George Floyd meggyilkolásához. Arról van szó, hogy félelmet akarnak kelteni, és destabilizálni szándékoznak nagyvárosainkat” – közölte Tim Waltz, Minnesota állam kormányzója.

Időközben Új-Zélandon, Brazíliá­ban, Kanadában és az Egyesült Királyságban is szimpátiatüntetések kezdődtek, Moszkva és Teherán pedig „rendszerszintű jogállamisági problémákról” és a „lakosság elleni erőszakról” beszélt az amerikai események kapcsán.

„A bevándorláspolitika ne üzleti érdekeket szolgáljon”

Trumpot újra fogják választani, és az egész világon megnő a határvédelem fontossága – nyilatkozta Jeff Sessions korábbi amerikai legfőbb ügyész a budapesti Danube Institute-nak adott exkluzív interjújában a Hirado.hu beszámolója szerint. Sessions úgy véli, óriási a nyomás, hogy ne korlátozzák az illegális bevándorlást, de a járvány után nem lehet folytatni a nyitott határok politikáját. Olcsó, könnyen elbocsátható munkaerőként tekint sok gazdasági szereplő arra a mintegy 11 millió bevándorlóra, akik illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államokban – magyarázza Sessions, aki évtizedek óta az amerikai bevándorlásellenesek egyik vezéralakja. Ő inkább az elnökkel ért egyet: a bevándorláspolitikának nem üzleti vagy pénzügyi, hanem az amerikai nemzeti érdekeket kell szolgálnia. (UT)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom