Külföld

„Az EU azokat büntetné, akik jól teljesítettek a járvány kezelésében”

Az Európai Unió válságkezelése azokra az államokra tenne terhet, amelyek jól teljesítettek a koronavírus-járvány elleni védekezésben, s azokat segítené, amelyek rosszul teljesítettek - mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

„Az EU azokat büntetné, akik jól teljesítettek a járvány kezelésében”
Kovács István: A szolidaritási alap legnagyobb nyertesei Olaszország és Spanyolország lenne
Fotó: Alapjogokért Központ

A műsorban arról beszéltek, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben az unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: Új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.

Kovács István szerint a szolidaritási alap legnagyobb nyertesei Olaszország és Spanyolország lenne, akik egyébként a vírus kezelésében a legrosszabbul teljesítettek, ráadásul a gazdaságuk is rosszul áll.

„Az a legnagyobb baj, hogy ennek az egésznek a (...) vesztese a tervek szerint pont a mi régiónk lenne, ami pedig mind a víruskezelésben nagyon jól teljesített, mind pedig az elmúlt években a gazdaság is rendkívül jól teljesített” - hangsúlyozta, hozzátéve, bebizonyosodott egyébként, hogy a hozzánk érkező uniós források nagyon jó helyre jönnek, jó befektetésnek számítanak.

Lengyelország lenne a terv harmadik legnagyobb nettó kedvezményezettje

A most ismertetett európai uniós helyreállítási terv fontos lökést ad az európai gazdasági fejlődésnek, elősegíti egyebek között a közép-európai infrastrukturális fejlesztéseket - hangsúlyozta csütörtöki rendkívüli sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Az Andrzej Duda elnökkel közösen megtartott sajtókonferencián Morawiecki úgy értékelte: az előző nap Brüsszelben bejelentett, az európai gazdaságnak a koronavírus-járvány utáni helyreállítását célzó terv, valamint az Európai Unió 2021-2027-es pénzügyi keretének új tervezete „eddig nem látott gazdasági fejlődési lehetőségeket nyit meg Európa, ezen belül Lengyelország előtt”.

Aláhúzva, hogy Varsó az olyan együttműködési formátumok megerősítésére törekszik, mint amilyen „az utóbbi években új lendületet kapott” visegrádi csoport (V4) és a Három Tenger Kezdeményezés, Morawiecki leszögezte: ezek a formátumok rendkívül fontosak a közép-európai infrastrukturális fejlesztések szempontjából. A helyreállítási terv, valamint a hétéves uniós költségvetési keretből megszerezhető eszközök pedig új forrásokat jelentenek e beruházások számára - mutatott rá a kormányfő.

Andrzej Duda a sajtókonferencián aláhúzta: Európában a járvány után gazdasági lökésre van szükség. Felidézte: április végén az európai államfőkhöz intézett levelében ötpontos, a járvány okozta válság legyőzését célzó, egyebek között az európai termelés serkentésére irányuló együttműködési tervet mutatott be.

Duda felszólalásában hangsúlyozta: meg kell újítani Európában azokat a fontos gyártási ágazatokat, amelyeket korábban költségcsökkentés szándékával más földrészekre, elsősorban Ázsiába helyeztek át. Ez a koronavírus-járvány idején gyakran a szállítási láncok megszakadását okozta - mutatott rá Duda, szorgalmazva a helyi, „korszerű, rendkívül innovációs” gyártás megteremtését. A lengyel elnök szerint az uniós helyreállítási terv éppen az erre irányuló fejlesztéseket, kutatásokat segítheti elő.

Morawiecki már szerdán üdvözölte, és a második világháború utáni Marshall-tervhez hasonlította az uniós helyreállítási tervet, valamint az uniós keretköltségvetés aznap bejelentett emelését. A lengyel kormányfő szerint a tervezetek jó kiindulópontot jelentenek a június 18-19-én Brüsszelben esedékes uniós csúcsértekezlethez.

Az Európai Bizottság által bemutatott terv szerint az Európai Unió hétéves pénzügyi kerete 1100 milliárd euróra emelkedne, emellett a tagállamok a helyreállítási alap keretében 750 milliárd euróra számíthatnának. Lengyelországra 63 milliárd euró jutna a helyreállítási alapból, ebből 38 milliárd támogatások, 25 milliárd pedig hosszútávú kölcsönök formájában. Lengyelország ezzel a terv harmadik legnagyobb nettó kedvezményezettje lenne Olaszország és Spanyolország után.

Kapcsolódó írásaink