Az EU-nak 750 milliárd euróra van szüksége a helyreállításhoz

Von der Leyen az unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.

Elmondta, hogy ezzel az összeggel az unió hétéves pénzügyi kerete 2021-2027-ben 1850 milliárd euróra emelkedne, a 750 milliárd eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be, hosszú 2028 és 2058 közé eső lejáratra. A kölcsönfelvétel a saját források plafonjának ideiglenes megemelésével valósítható meg. Ez tenné lehetővé, hogy az uniós bizottság a pénzügyi piacokon kölcsönözni tudjon.

Aláhúzta, a gazdaság megmentéséhez példátlan mértékű beruházásokat kell finanszírozni. A program révén a tagállamok könnyebben férnek majd hozzá ezekhez a pénzügyi lehetőségekhez. A kölcsönöket és vissza nem térítendő hiteleket az európai költségvetésen keresztül folyósítanák. A támogatás és a hitelfelvétel önkéntes alapon történik.

„Európa meghatározó pillanatát éljük. Olyan ambícióval kell cselekednünk, amely megfelel a mindannyiunk előtt álló kihívásoknak” - tette hozzá Von der Leyen.

Az uniós bizottság által közzétett tervezetben javasolt összeg hozzáadódik az uniós kormányokat tömörítő Európai Tanács által már korábban elfogadott, 540 milliárdos csomaghoz, amellyel együtt 1290 milliárd eurós mentőcsomag jöhet létre a gazdaság élénkítésére.

A bizottság a legsürgetőbb igények kielégítésére azt javasolta, hogy a lehető leghamarabb bocsássák rendelkezésre a saját forrásokat a jelenlegi, 2014-2020-as többéves pénzügyi kereten belül további 11,5 milliárd eurós támogatás biztosítása formájában.

Az új generáció programból származó támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de a krízis által leginkább érintett területeken összpontosul. A program a magánbefektetések ösztönzésével kívánja újraindítani az uniós gazdaságot. Pénzügyi támogatást fog nyújtani a beruházásokhoz és az olyan reformokhoz, mint a zöld és a digitális átállás, valamint a nemzeti gazdaságok ellenálló képességének javítása.

A tervezet alapján Magyarországnak az alapból 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 6,9 milliárd euró hitel állna rendelkezésére.

Nehéznek ígérkeznek a koronavírus-járvány sújtotta tagállamokon segíteni hivatott uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról folytatandó tárgyalások - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdai berlini sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a megállapodás feltehetően még nem fog megszületni a kérdésben az uniós állam- és kormányfők következő tanácskozásán, ugyanakkor a célkitűzés az, hogy mindent előkészítsenek ahhoz, hogy az alap 2021. január 1-jével megkezdhesse működését.

Merkel szerint ősszel elég időt szeretnének biztosítani a tagállami törvényhozásoknak és az Európai Parlamentnek a tanácskozásokra, amelyeket még az idén lezárnának.

„Úgy vélem, Németország és Franciaország jól megalapozta ezt a kezdeményezést” - hangsúlyozta. Ugyanakkor „világos, hogy nehéz tárgyalások elébe nézünk” - tette hozzá.
 
Merkel szerint Németország, amely július elsején veszi át Európai Unió fél éves soros elnökségét, minden tőle telhetőt megtesz, hogy megállapodás szülessék. A brüsszeli javaslat ugyanis tartalmaz elemeket a német-francia kezdeményezésből és egy alternatív javaslatból is, amelyet Hollandia, Dánia, Ausztria és Svédország terjesztett elő. A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot.

Merkel hangsúlyozta, hogy még nem volt ideje részletekbe menően tanulmányozni a brüsszeli javaslatot. Ugyanakkor úgy fogalmazott: fontos biztosítani azt, hogy a forrásokat előretekintő módon osszák szét, megfelelő ellenőrzés mellett, hogy a pénzt valóban a gazdasági fellendülésre fordítsák. „Még sok-sok kérdést kell ezzel kapcsolatban tisztázni” - tette hozzá a kancellár.

Kiindulási alap a tárgyalásokhoz az Európai Bizottság javaslata - vélekedett Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdán.

„Pozitívumként emelhető ki, hogy a helyreállítási alapból történő kifizetéseket időben korlátoznák ezzel biztosítva, hogy nem lesz tartós adósságunió” - reagált Kurz a brüsszeli javaslatra az APA osztrák hírügynökséghez eljuttatott írásos állásfoglalásában.

„Amiről még tárgyalnunk kell, milyen legyen az az összeg nagysága, illetve a vissza nem térítendő támogatások és hitelek aránya” - hangsúlyozta Kurz.

„Kézenfekvő, hogy a déli tagállamok a lehető legtöbbet követelik maguknak, míg a visegrádi országok arra figyelnek majd, hogy a pénzből Kelet-Európába is jusson. Aztán ugyancsak vannak országok, amelyek majd fizetni fognak, mint Hollandia, Svédország, Dánia, illetve mi. Az adófizetőink iránti felelősségünk tükrében ezért világosan a hiteleket szorgalmazzuk” - hangsúlyozta Kurz.

A magukat takarékos négyeknek nevező országok (Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia) olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot.