Nem kérnek bocsánatot Brüsszelben

„Mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért” – mondta Orbán Viktor kormányfő május 15-én, miután belgrádi látogatásán bejelentette, hogy a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást. Az Európai Parlament éppen előző nap vitázott a magyaror­szági koronavírus-intézkedésekről. Ugyan Věra Jourová, az Euró­pai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke korábban kijelentette, hogy a magyar jogsza­bály nem ütközik az uniós jogba, Brüsszelben heves nyilatkozatok hangzottak el. Több baloldali, liberális és zöldpárti, valamint az Európai Néppártnak a magyar kormánnyal szemben kritikus, liberálisabb szárnyához tartozó képviselő azt mondta, az EB-nek kötelezettségszegési eljárást kellene indítania Magyarországgal szemben, az Euró­pai Tanácsnak pedig napirendre kellene tűznie a hetes cikkely szerinti eljárást, az uniós források kifizetését a jogállamiság tiszteletben tartásához kell kötni.

A vitában Iratxe García Pérez, a szociáldemokraták spanyol frakcióvezetője azzal vádolta a magyar kormányt, hogy meg akarja szünteti a demokráciát, a holland liberális Sophie in ’t Veld pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy már meg is ölték a demokráciát Magyarországon. A francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield szerint a magyar kormánynak korlátlan hatalma van, ráadásul időkorlát nélkül. Ramona Strugariu, a román liberális PLUS politikusa azt szorgalmazta, hogy az uniós forrásokat ne a magyar kormányon keresztül, hanem közvetlenül az EB-től kaphassák meg a magyar emberek, vállalkozások és közösségek.

Lapunk a múlt héten valamennyi említett képviselőt megkereste azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányfő bejelentésének fényé­ben akarnak-e élni a bocsánatkérés lehetőségével. „Igazán nem látom okát, miért azoknak kellene bocsánatot kérniük, akik nagyon jó okokból bírálták az Orbán-kormány intézkedéseit, valamint a rendkívüli felhatalmazás alkalmazását Magyarországon a járvány alatt” – fogalmazott Ramona Strugariu, aki mindeddig egyedüliként válaszolt a megkeresésünkre. A képviselő szerint először is csak egy igen homályos bejelentést kaptak arról, hogy a rendkívüli felhatalmazást felfüggesztik május végén, ebben nincs sem konkrét dátum, sem világos garanciák arra, hogy ez valóban megtörténik. „Másodszor, ha ez a rendkívüli helyzet véget ér, az csak annyit jelent, hogy visszatérünk a »normális« állapothoz, amit az jellemez, hogy az Orbán-kormány nem tiszteli az uniós értékeket és szabadságjogokat, valamint teljességgel figyelmen kívül hagyja a jogállamiságot – magyarázta Strugariu. Hozzátette: Ez vezetett a hetes cikkely szerinti eljárás elindításához.” A román politikus szerint az, hogy a kormányfő bejelentésére csak egy nappal a brüsszeli vita után került sor, azt bizonyítja, hogy a nyomásgyakorlásuk működik. „Orbán úrnak kell bocsánatot kérnie a magyar emberektől, akik tiszteletet és elkötelezettséget érdemelnek, éppen ezért nincs joga a kormánynak arra, hogy levezesse őket az európai útról azzal, hogy figyelmen kívül hagyja az uniós jogi keretrendszert és a demokrácia koncepcióját” – jelentette ki.

Nem lehet azt mondani, hogy a magyar kormány ne dolgozott volna eleget azon, hogy a jogszabályról hiteles információ juthasson el minden érdeklődő külföldi politikushoz és médiumhoz. A törvény szövege elérhető angolul is teljes egészében, a fideszes EP-képviselők írásbeli hozzászólásainak segítségével még a parlament jegyzőkönyvébe is belekerült. Mások mellett Varga Judit igazságügyi miniszter és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár számtalan közösségi médiás bejegyzést írt angolul és magyarul a témában, tucatnyi interjú jelent meg velük a nemzetközi sajtóban, és vendégpublicisztikáik is megjelentek a brüsszeli véleményformálók által is gyakran olvasott és hivatkozott médiumokban.

Varga fel is akart szólalni az EP legutóbbi vitájában, David Sassoli, a parlament olasz szocialista elnöke azonban a bevett gyakorlatra hivatkozva csak a kormányfő jelenlétét fogadta volna el. El nem hangzott, de a Facebookon angolul és magyarul közzétett beszédében a miniszter felhívta a figyelmet, hogy a felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan. A kormány rendkívüli jogkörét – a szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan – a járvány és káros hatásainak megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja. Az országgyűlés a felhatalmazást bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is, visszavonhatja.

Ahogyan arra Varga egy másik bejegyzésében rámutatott: „az ellenzék európai parlamenti képviselői egymással versengve terjesztik az álhíreket Brüsszelben és minden nap azon sajnálkoznak, hogy az európai intézmények nem lépnek fel látványosabban Magyarország ellen”. Mint arról korábban lapunk is többször beszámolt, a libe­rális Renew frakcióban ülő momentumos képviselők is ezt a kampányt folytatják.

 A liberális képviselőtársak tájékoztatásában alighanem döntő része van Donáth Annának és Cseh Katalinnak, utóbbi ráadásul a frakció alelnöke. A képviselő-csoportot a PLUS elnöke, Dacian Cioloș, aki – mint azt lapunk korábban megírta – a Vatra Românească, az egykor a magyarok kiirtására buzdító, Európa-ellenes szervezet kolozsvári funkcionáriusa volt. A jogállamiság romániai helyzetének napirendre tűzése egyébként nem annyira sürgős az EP-nek, noha a román Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) nemrég a magyarok elleni gyűlöletbeszéd miatt megbírságolta Klaus Iohannis elnököt.