Repedés a Beneš-dekrétumok falán

Izgalmas ügyben hozott ítéletet a strasbourgi emberi jogi (EJEB) bíróság kedden – írta meg az Új Szó. A szlovák állami erdővállalat 2009 óta a Beneš-dekrétumok alapján akarja elkobozni egy magánszemély 35 hektáros erdejét, mégpedig arra alapozva, hogy azt 1946-ban csak eljárási hibák miatt nem sikerült államosítani az illető felmenőitől. Ők ugyanis magyarok voltak, az akkori csehszlovák jogszabályok szerint pedig puszta származásuk alapján háborús bűnösök.

A magánszemély – B. M. – azonban perre ment, a Bártfai Járásbíróság és az Eperjesi Kerületi Bíróság is neki adott igazat, és 2013-ban le is zárták az ügyet jogerősen. Ám Szlovákiá­ban létezik egy sokat bírált intézmény, a főügyészség ugyanis rendkívüli kérelmet adhat be jogerős ítéletek felülvizsgálatára, s ezt 2014-ben meg is tette, a Legfelső Bíróság pedig a szlovák állam javára döntött az 1946-os elmaradt elkobzásra hivatkozva. B. M. nem adta fel, Strasbourghoz fordult, ahol kedden elmarasztalták a szlovák államot, mert a főügyészségi beavatkozás miatt a bírósági folyamat során sérült a föld tulajdonosának az igazságos eljáráshoz való joga.

Elképesztő, hogy 2020-ban egy ilyen diszkriminatív jogszabályra hivatkoznak a szlovák hatóságok, ugyanakkor rámutat arra, hogy a Beneš-dekrétumok kérdése nagyon is élő – fogalmazott lapunknak Nagy Dávid, az MKP politikusa, aki szerint eddig azzal nyomták el a kérdést a felvidéki magyar közéletben, hogy ez már a múlt, s nem kell ellentétet szítani, sebeket feltépni. Holott az áldozatok egy jelentős része még él, így a sebek élők, s a probléma is élő, mint a mellékelt ábra mutatja – mondta, hozzátéve: a jelenleg is érvényes dekrétumok értelmében ő is háborús bűnösnek számít, holott negyven évvel a világháború után született. Hozzátette: reméli, hogy ez az ítélet jogi precedensként is és a közbeszéd témájaként is segít megindítani a diskurzust, s egyszer eljön a vagyoni kárpótlás ideje is. A konfliktusokat pedig fel kell vállalni – fűzte hozzá.

Nemcsak hogy érvényben hagyta, de még meg is erősítette a szlovák parlament 2007-ben a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó dekrétumokat – emlékeztetett Nagy Tibor, Nagy Dávid édesapja, kisebbségvédelemre szakosodott ügyvéd, kiemelve, hogy az 1991-es földtörvényben sok, kommunizmus alatt kifosztott embert kárpótoltak, de ez nem vonatkozott a Beneš-dekrétumok alapján kisemmizett magyarokra. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, az EU-nak kellene odahatnia Szlovákiára. Az EJEB döntése biztató, de az csak visszadobta alapfokra az ügyet, s csak a főügyészi beavatkozást kritizálta, és nem a Beneš-dekrétumokat – viszont ráirányíthatja a közfigyelmet ezekre is. És ha B. M.-nek van ereje végigvinni ismét a járási, kerületi, legfelsőbb bíróságokon az ügyet Strasbourgig, rá lehet mutatni a dekrétumok tarthatatlanságára, az EJEB elítélheti Szlovákiát az ügyben, s az már valódi változás hozhat – ez most még csak hajszálrepedés.