Külföld

Történelmi döntés

A német alkotmánybíróság ítélete fontos azon tagállamok számára is, amelyeket folyton pellengérre állítanak – mutatott rá Gunnar Beck, az AfD politikusa

Nemzetközi visszhangot keltett a múlt héten, hogy a német alkotmánybíróság kimondta: az Európai Unió Bírósága (EUB) túllépte a hatáskörét, amikor ítéletet hozott az Európai Központi Bank (EKB) egyik programjával kapcsolatban. A témában Gunnar Becket, az Alternatíva Németországnak (AfD) európai parlamenti képviselőjét kérdeztük.

Történelmi döntés
Gunnar Beck: Az EU legfelsőbb bírósága nem tartja tiszteletben az unió törvényeit
Fotó: Európai Parlament

– Európai sajtóértékelések szerint a német alkotmánybíróság ítélete legitimációs válságot okoz az Európai Unióban. Valóban precedensértékű döntés született?


– Mielőtt EP-képviselő lettem, jogászként magam is részt vettem ebben az ügyben. A pereskedők és jogászaik számára ez kolosszális siker, hiszen első alkalommal állapította meg a német alkotmánybíróság, hogy az EUB túllépte a hatáskörét. Ez történelmi. Azon tagállamok számára is fontos döntés, amelyeket folyton pellengérre állítanak állítólagos jogsértésekért vagy az igazságszolgáltatásba való állítólagos túlzott beavatkozásért. Az igazság az, hogy az Európai Unió legfelsőbb bírósága nem tartja tiszteletben az unió saját törvényeit, és ezt mondta ki a német alkotmánybíróság. Ettől igazán fontos ez a döntés. Tegyük hozzá, a német alkotmánybíróság ugyan kimondta, hogy az EUB jogellenesen járt el, a berlini kormány nyomásgyakorlásától és a piaci következményektől tartva a német bírák adtak elég mozgásteret az Európai Központi Banknak arra, hogy kikeveredjen ebből a jogi helyzetből.

– Érvet kaptak a kezükbe az európai szuverenisták?

– Az ítélet jelentősége attól függ, mit tudnak vele kezdeni majd más bíróságok. Ha például a jövőben, tegyük fel, a lengyel, a magyar vagy a dán alkotmánybíróság követi a német példát, és megtagadja az EUB döntéseinek követését olyan fontos kérdésekben, mint, mondjuk, a bevándorlás vagy a belső piac, akkor ez a német ítélet valóban olyan jelentőségre tesz szert, ami túlmutat majd az ítélet tárgyán és általában az eurózónán. Szerte az Európai Unióban megerősítené a szuverenisták  ügyét. A személyes véleményem az, hogy mélyebb következményei is lehetnek az eurózóna gazdasági kormányzásával kapcsolatban. Az is elképzelhető, hogy a tagállamok visszamenőleges hatályú jogalkotással akarják majd kezelni a megállapított uniós jogsértést, azaz szerződésmódosítással. Ez paradox, kifordult helyzetet eredményezne.

– A német alkotmánybíróság három hónapot adott az EKB-nak, hogy megindokolja a 2015-ös – a testület szerint aránytalan hatásokkal járó – gazdaságélénkítő kötvényvásárlási programját, különben a német jegybank nem vehet részt abban. Hatással lehet ez az unió koronavírus-járvány miatti gazdaságmentő terveire is?

– Az úgynevezett gazdaságmentő terv eleve kudarcra van ítélve, és csak fokozni fogja az egyébként is súlyos eladósodottságot. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a konkrét ügyet továbbvinné a német alkotmánybíróság, hiszen az EKB-nak most van három hónapja, hogy bizonyítsa a kötvényvásárlási program arányosságát. A német kormány és az uniós intézmények majd kifejezik elégedettségüket az értékeléssel, az alkotmánybíróság pedig nem fog ellentétes nyilatkozatokat tenni. Az EKB folytatni fogja a jelenlegi, szélsőségesen megengedő monetáris politikáját, amitől rövid távon fel lehet lélegezni, hosszú távon azonban növeli az eurózóna társadalmi és gazdasági problémáit.

Von der Leyen: Az utolsó szó Luxembourgé


Hamar felülkerekedett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a napokban kitört viharon, amit a német alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága (EUB) konfliktusa okozott – írta tegnap reggeli hírlevelében a brüsszeli Politico. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a karlsruhei székhelyű bíróság szerint túllépett a hatáskörén az EUB egy bizonyos, az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját érintő ítéletében. A brüsszeli közbeszédben a lap szerint felmerült, hogy vajon Von der Leyen lojalitása Karlsruhe vagy a Luxembourgban székelő EUB irányában lesz erősebb, de bebizonyosodott, hogy a német politikus mindenekelőtt az Európai Bizottság elnöke. Nem is maradhatott sokáig csendben, egy honfitársa, Sven Giegold zöldpárti EP-képviselő ugyanis levélben kérte, indítson kötelezettségszegési eljárást Németország ellen. Az Európai Bizottság ezzel a hétvégén meg is fenyegette Németországot, Von der Leyen pedig azt nyilatkozta, az EUB ítéletei kötelezőek minden nemzeti bíróságra nézve, az utolsó szó Luxembourgé. A karlsruhei döntést a hétvégén Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője súlyos hibának, Wolfgang Schäuble szintén néppárti Bundestag-elnök pedig elkerülhetetlennek, de veszélyesnek nevezte.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink