Jourová újra Soros-kottából játszik

Hangnemet váltott Magyarországgal szemben Věra Jourová, az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a hétvégén. A cseh liberális politikus – aki április végén még azt mondta, a magyar koronavírus-törvény nem ütközik az uniós jogba, ezért kötelezettségszegési eljárás sem indokolt – a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva óva intett „Orbán Viktor korlátlan hatalmától”. Kiemelte, a járvány elleni küzdelem rendkívüli intézkedéseket igényelhet, de nem határidő nélkül, és főként nem járhat a sajtószabadság korlátozásával. Jourová közölte, az EB szorosan figyelemmel követi a magyarországi eseményeket, ő maga is rendszeres kapcsolatban van magyar újságírókkal és civil szervezetekkel.

„Ismét kibújt a szög a zsákból” – reagált a Facebookon Varga Judit igazságügyi miniszter. Felidézte, pár hétig úgy tűnt, Jourová az EB-től elvárható függetlenséggel foglalkozik a magyar jogszabályokkal, a liberális fősodor hálózata azonban ezt nem tűrhette, és láthatóan nyomás alá helyezte az uniós biztost. Varga szerint Jourová visszatért ahhoz a jól ismert módszerhez, hogy ha a konkrét jogszabályba nem tudnak belekötni, akkor „arról kezdenek értekezni, hogy kontextusban kell vizsgálni, mi történik hazánkban”. A tárcavezető a francia Putsch.mediának nyilatkozva arra biztatta hazánk kritikusait, hogy olvassák el a pároldalas jogszabályt, amelynek elemei – mutatott rá – más uniós ország rendkívüli jogrendjében is megtalálhatóak. „Elképesztőnek és felháborítónak” nevezte, hogy egyes politikusoknak jelen helyzetben sincs jobb dolguk, mint hazánkat támadni.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikáció­ért és kapcsolatokért felelős államtitkár úgy reagált, az EB-nek ideje befejeznie a kettős beszédet, valamint hazánk állandó támadását, és a járvány elleni küzdelemre koncentrálnia. Facebook bejegyzéséhez mellékelt egy 2017-es képet Jourová Twitteréről, amelyhez a cseh biztos akkor azt írta, az alapjogok helyzetéről egyeztetett George Sorossal és fiával, Alexszel, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) értékei pedig meghatározóak az EU lépéseiben.

A Nézőpont Intézet nemrég egy elemzésé­ben mutatott rá, hogy a Magyarország elleni nemzetközi kampány hadüzenetét maga az OSF adta ki március végén. Azóta külföldi és magyar balliberális politikusok, NGO-k, lobbisták hallatták a hangjukat a koronavírus-törvény ügyében és követeltek uniós szankciókat – a magyar balliberális EP-képviselők élére álltak a harcnak. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció képviselője a szavak helyett „tényleges akciókat” követelt az „európai demokratáktól”, mondván, „az elmúlt hetekben hozott intézkedések sokkal rosszabbak, mint mondják”. Gyurcsányné többek között azt is állította, hogy az ellenzéki sajtó nem kérdezhet a járvány elleni védekezéssel kapcsolatban, ami tényszerűen nem igaz. A momentumos Cseh Katalin azt mondta, a kormány nem a vírus ellen védekezik, hanem az ellenzéket támadja, a kormány „korlátlan felhatalmazást kér korlátlan időre, ez pedig sérti a demokrácia alapelveit, és sehol sincs rá példa”. (Az időkorláttal kapcsolatos vádakra mások mellett Varga Judit is számtalanszor elmondta, hogy a koronavírus-fenyegetés objektív tény, ennek elmúltával a veszélyhelyzetnek is vége lesz). Hasonló szavakkal vádaskodott párttársa, Donáth Anna is. A jobbikos Gyöngyösi Márton pedig azt állította, hogy az EP-ben alighanem nem alaptalanul alakult ki az a nézet, hogy Orbán „diktatúrát épít ki”, „kiiktatja a parlamentet” és felszámolja a jogállamiságot (a parlament egyébként rendszeresen ülésezik).

A magyar EP-képviselők és külföldi szövetségeseik erőfeszítéseinek köszönhetően a Zöldek kezdeményezésére szerdán ismét a magyarországi helyzetről vitáznak majd az EP plenáris ülésén.