Német pofon az EU-nak

A német alkotmánybíróság (BverfG) kedden három hónapos határidőt szabott az Európai Központi Banknak (EKB) arra, hogy indokolja meg a 2015-ben meghirdetett, gazdaságélénkítő kötvényvásárlási programját, különben a német jegybank a továbbiakban nem vehet részt benne. Az német alkotmánybíróság szerint az EKB túllépte a hatáskörét, a programnak aránytalan gazdasági és pénzügyi következményei vannak. Sőt, a Karlsruhéban működő testület formailag hibásnak minősítette az Európai Unió Bírósága vonatkozó határozatát is. Az európai sajtó értékelései szerint a döntés legitimációs válságot okoz az EU-ban.

Giuseppe Conte olasz kormányfő már reagált is: szerinte egyetlen alkotmánybíróság sem korlátozhatja az EKB döntéseit, az EU számára kulcskérdés az intézmény függetlensége. „Egy tagállami bíróság, még ha alkotmánybíróság is, nem várhatja el, hogy az EKB indokolja meg kötvényvásárlásait. Nem avatkozhat bele ilyen jellegű kezdeményezésekbe” – tette hozzá. „Bár a döntés gyakorlati része a német pénzügyi érdekek védelméről szól valójában, annak elvi indokolása lényeges a tagállami szuverenitásvédelem szempontjából. Az ugyanis régóta húzódó vita az uniós szervek és a tagállamok között, hogy korlátok nélkül érvényesül-e az uniós jog elsődlegessége, ki jogosult az uniós jog végérvényes értelmezésére” – nyilatkozta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. „A fő kérdés mindig is az uniós szerződések és az állami alkotmányok egymáshoz való viszonya volt: az uniós bíróság egyre tágító jelleggel alakította ki az uniós jog mindent felülíró értelmezését, míg az alkotmánybíróságok deklarálták, hogy az állami alkotmányos identitásnak vannak »érinthetetlen« részei. Utóbbi vonalat erősíti a mostani német döntés, amely valóban formabontó jelleggel mondja ki, hogy az uniós bíróság túllépett hatáskörén” – mondta. „Az ilyen, alapvető demokratikus legitimáció híján lévő döntés pedig a német bíróság szerint önkényes, sérti a hatáskör-átruházás elvét és erodálja a tagállami kompetenciákat. A legfontosabb, amit a karlsruhei testület – a magyar Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatához hasonlóan – megállapít, hogy »német szervek nem vehetnek részt uniós szerv hatáskörtúllépéssel hozott döntésének végrehajtásában«. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy az EU szuverenitássértő döntéseit a tagállamok figyelmen kívül hagyhatják” – mutatott rá.