Külföld

„Ha belehúzunk, sikerül” –  véghajrá a szignókkal

Összeomlottak az Európai Bizottság szerverei, annyian siettek aláírni a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezést. Hazánk papíralapon is fényesen teljesített

Hiába a lassú kezdés, a koronavírus és a technika ördöge: az utolsó pillanatban olyan tömegben özönlöttek az emberek a nemzeti régiós kezdeményezést aláírni , hogy meglehet a szükséges egymillió szignó.

„Ha belehúzunk, sikerül” –  véghajrá a szignókkal
Dabis Attila: Népünk nyolc országba való széttagoltsága most erőforrás tud lenni
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Hihetetlen tempóban érkeznek az aláírások a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés támogatására: kedd déltől tegnap délig huszonnégy óra alatt százezer szignó jött, a csúcsidőben másodpercenként három-négy is. Szükség is van az őrületes gyorsaságra, hiszen az egymillió aláírás összegyűjtésének a határideje – a mai nap 23 óra 59 perc – vészesen közeleg.

Tegnap 18 órakor mintegy 740 ezer online szignót számlált a rendszer, ehhez jönnek még a papíralapú aláírások. Mint arról Dabis Attila, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja lapunknak beszámolt, 16 órakor vette át a Rákóczi Szövetségtől a hazánkban papíralapon összegyűlt szignókat. Ezek száma is felülmúlta a várakozásokat, hiszen korábban csak a Magyar Agrárkamara által gyűjtött tetemes mennyiségű – 67 ezer – szignóról tudtak, de ehhez sok ív érkezett levélben, így papíralapon hazánk csaknem 90 ezer szignóval járult hozzá a kezdeményezés sikeréhez, ehhez jön még az RMDSZ által gyűjtött mintegy 150 ezer aláírás. Azaz dacára a kései ébredésnek és a koronavírus-járvány által megakasztott papíralapú gyűjtésnek, ha a véghajrában mindenki belehúz, még az esetlegesen elrontott kitöltések ellenére is meglehet az egymillió – mondta, aláhúzva: néha előfordult, hogy az aláírásra szolgáló felület is elérhetetlenné vált, ez egy szoftverhiba mellett amiatt is történt, mert az Európai Bizottság szerverei nem bírták el a sok érdeklődő jelentette terhelést; a napokban jelezték a problémát a testület felé, amely új szerverek bekapcsolását ígérte.

Dabis lapunknak hozzátette: mint rendíthetetlen optimista hisz abban, hogy a trianoni békediktátum századik évfordulóján népünk nyolc országba való széttagoltsága most erőforrás tud lenni – hiszen a szabály szerint összesen hét uniós tagállamból kell bizonyos minimummennyiségű aláírást behozni, tehát minden országban a magyar közösség lehet a kulcs. Hazánkban, Romániá­ban és Szlovákiában már megvan ez a szám, Horvátország, Szlovénia és Ausztria nagy reménység még, nem beszélve arról, hogy a nyugati diaszpórában milyen erőtartalékok vannak – sorolta a megbízott, hozzátéve: az uniós állampolgársággal is rendelkező amerikai és kanadai magyarok kiállása is fontos.

A megbízott fontosnak nevezte, hogy szinte teljes politikai konszenzust sikerült teremteni a nemzeti régióknak uniós forrásokból pénzügyi önrendelkezést biztosító kezdeményezés mögé: így, hogy mindenki látta, hogy a politikusok képesek elásni a csatabárdot, mert olyan fontos ez az ügy, a közéleti szereplők – művészek, sportolók, színészek, zenészek – is könnyebben álltak a kezdeményezés mellé. Az Ird­ala.hu YouTube-csatornáján például bárki tud válogatni a támogatók közül Hosszú Katinkától Dopemanig, és mindenki meg tudja találni azt a részt, amely kifejezi a saját értékrendjét. Most zajlik a véghajrá, mint a megbízott fogalmazott: „Nem hiszem, hogy akármelyikünk sokat fog aludni ebben a 48 órában.”

Újabb támadások a magyar nyelv ellen Romániában
 

Lesöpörte az asztalról a bukaresti képviselőház a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisebbségi anyanyelvhasználatról is szóló közigazgatási törvénytervezetét tegnap. Emlékezetes, Klaus Iohannis államfő ezt is bírálta korábban, amikor Erdély magyaroknak való eladásával vádolta meg politikai ellenfeleit, a szociáldemokratákat. Az említett módosítások például védelmükbe veszik a magyar nyelvhasználatot. Az RMDSZ az összeesküvéselméletek ellen szólalt fel az ügyben, Kelemen Hunor pártelnök etnikai gyűlöletkeltésnek nevezte Iohannis szavait, aki azt állította hétfőn, hogy a módosítási javaslat kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Időközben beérett a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése, az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2000 lejre bírságolta Bukarest alpolgármesterét, Aurelian Bădulescut, aki egy tévéműsorban azt taglalta, hogy Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád nem ember, az RMDSZ pedig közveszélyes bűnözőkből áll.

A kormányváltásnak örültek, az MKP kiesésének nem

Közösségi konzultációt tartott a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) a parlamenti választások eredményei­ről. Mint azt a párt ügyvivő elnöke, Őry Péter ismertette, a Konzultacio.sk címen elérhető konzultáció első körében (a második a kormányprogrammal és a kisebbség jogaival kapcsolatos lesz) arról lehet beszámolni, hogy a résztvevők több mint fele elégedetlen a választások eredményével, 70 százalékuk azért, mert az MKP nem jutott be, háromnegyedük ugyanakkor magának a kormányváltásnak örül. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) elnöke kormányalakításának viszont alig tizedük örül. A koronavírus kormányzati kezelését általában pozitívan értékelték. Időközben magyar szempontból örömteli hírről is beszámolt a MA7 hírportál: huszonöt éves rekordot döntött a magyar alapiskolába jelentkezők száma Pozsonyban. Óriási számokra nem kell gondolni: a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskolában két magyar osztály indulhat, összesen 35 diákkal.

Kapcsolódó írásaink

„Új századot nyithatunk”

ĀVéghajrában az aláírásgyűjtés a nemzeti régiók önrendelkezését célzó kezdeményezéshez – Szili Katalin mindenkit arra biztat, segítse az idősebbeket is a szignózásban