Külföld

Iohannis politikájának lényegévé vált a magyarellenesség az EMSZ szerint

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) két társelnöke által jegyzett nyilatkozatban állapította meg hétfőn, hogy Klaus Iohannis román államelnök politikájának a „lényegévé vált a magyarellenesség”.

Iohannis politikájának lényegévé vált a magyarellenesség az EMSZ szerint
Klaus Iohannis uszító nyilatkozata sokaknál kiverte a biztosítékot
Fotó: AFP/Pool/Ludovic Marin

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségre lépésével létrejött Erdélyi Magyar Szövetség Klaus Iohannis hétfő délutáni kijelentéseire reagált. Az államfő ezúttal azzal vádolta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan „párhuzamos közigazgatási törvénykönyv” elfogadását támogatja, amely - mint fogalmazott - „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”, ez pedig „Székelyföld autonómiájához vezet”.

Az EMSZ hangsúlyozta: a szabad nyelvhasználat, „mellyel az államelnök riogat”, nem veszélyforrás, hanem Románia által elfogadott nemzetközi dokumentumokban is biztosított jog. A szövetség szerint a mostani tervezet semmivel sem biztosít több jogot, mint amennyit Románia a nemzetközi dokumentumok ratifikálásával már elfogadott.

„Megértjük, hogy a szász gyökereiről, kultúrájáról és nyelvéről lemondott Iohannisnak az anyanyelv mit sem jelent, mi azonban semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak feladni abbéli szándékunkat, hogy nyelvhasználati jogainkat a lehető legszélesebb körben kiterjesszük. Ugyanígy nem mondunk le önrendelkezési törekvéseinkről sem, melyek eredményeként - az államelnök egyre kétségbeesettebb nyilatkozatai ellenére is - élhető jövőt biztosíthatunk az erdélyi magyarságnak” - áll a nyilatkozatban.

Az EMSZ szerint Klaus Iohannis „végleg kiírta magát a civilizált, európai politikusok sorából, s méltatlanná vált tisztsége betöltésére”. Az államfő - a társelnökök szerint - bebizonyította: nem kíván a korábban rá nagy számban szavazó erdélyi magyar közösség államelnöke lenni. „Döntését tudomásul vesszük, s immár kijelenthetjük: Iohannis nem a mi elnökünk!” - áll az állásfoglalásban.

Az EMSZ arra kérte mindazokat, „akik elítélik az államelnök uszítását”, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezést.

„Ne hagyjuk, hogy Iohannis nevessen a végén!” - áll a Csomortányi István EMNP-elnök és Mezei János MPP-elnök által jegyzett állásfoglalás végén.

Klaus Iohannis arra a törvénytervezetre utalt hétfői nyilatkozatában, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly októberben nyújtott be a parlamentben. A tervezet kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román parlament a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a törvénykönyv egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát. A tervezet benyújtását az RMDSZ azért látta szükségesnek, mert a Dancila-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.

RMDSZ: Iohannis újabb elfogadhatatlan nyilatkozattal próbálja megindokolni múlt heti hasonló nyilatkozatát

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hétfő este közzétett álláspontja szerint Iohannis hétfőn újabb elfogadhatatlan nyilatkozattal próbálta megindokolni múlt heti elfogadhatatlan nyilatkozatát.

Az RMDSZ értelmezésében az államelnök - miközben példaértékűnek tekinti kisebbségi szempontból Romániát - azt nehezményezi, hogy az RMDSZ a 2001 óta érvényben levő nyelvhasználati jogok megerősítését és a közösségi szimbólumok büntetlen használatát kéri.

„Ezt kértük 2018-ban, amikor az új közigazgatási törvénykönyvbe javaslatunkra bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelv-használati jogai utólag nem korlátozhatók. Az új törvénykönyv rögzítette, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat” - emlékeztetett a szövetség.

A törvénykönyvet a parlament 2018. július 9-én megszavazta, de mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL), mind pedig a párt soraiból államelnöké választott Klaus Iohannis megtámadta az Alkotmánybíróságon. Rá egy évre, 2019. július 3-án sürgősségi kormányrendelettel fogadta el a Dăncilă-kormány a PSD által kidolgozott új közigazgatási törvénykönyvet. Ez a jogszabály már számos ponton csorbította a magyar közösség megszerzett jogait.

„A szélesebb körű anyanyelvhasználatért és közösségi szimbólumaink büntetlen használatáért nyújtottuk be 2019. október 28-án saját közigazgatási törvénykönyv-tervezetünket, ami tartalmazta azokat a javaslatokat, amelyeket a parlament egyszer már elfogadott. Ezt a törvénytervezetet fogadta el 2020. április 8-án hallgatólagosan a szenátus, ez ellen szólalt ma fel az államelnök” - magyarázta az RMDSZ állásfoglalása.

A szövetség közölte: RMDSZ a magyar közösség anyanyelvhasználatának megerősítéséért és kibővítéséért küzd immár 30 éve folyamatosan. Nyomatékosította, hogy nem az utcán, hanem a parlamentben teszi ezt, és a parlamentnek sem a „sötét szobáiban”, ahogyan az államelnök a múlt héten fogalmazott, hanem a plénum előtt, és mindig alkotmányosan.

A dokumentum szónoki kérdésekkel zárul. „Miért baj az, ha azt kérjük, hogy a kórház vagy a polgármesteri hivatal mellett a rendőrségen is lehessen magyarul beszélni ott, ahol 20 százalék a kisebbség aránya? Bukovina zászlaját fel lehet vonni, de a székely zászló használatáért büntetés jár?”

A PSD elnöke is bepanaszolta Iohannist a diszkriminációellenes tanácsnál

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) panaszolta be hétfőn Klaus Iohannis román államfőt a múlt heti tévényilatkozata miatt Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke.

A szociáldemokrata politikus által kifogásolt televíziós beszédben Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?

Marcel Ciolacu az egyik közösségi portálon jelentette be az államfő bepanaszolását. Szerinte az elnök bizonyítékok nélkül bélyegezte meg a PSD-t, úgy, hogy közben megsértette a román állampolgárokat, a magyar nemzetiségűeket, „gyűlöletre, megosztásra és etnikai konfliktusra uszított”.

A PSD elnöke bejegyzéséhez csatolt egy interjúrészletet, amelyet a Digi24 hírtelevízió készített 2014-ben az első elnöki mandátumáért versenybe szálló Klaus Iohannissal. Ebben Iohannis élesen bírálta a PSD-t amiatt, hogy Erdély elszakítását vizionálja.„Ezek egy más évszázadból való, teljesen hamis és káros témák, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a PRM-s típusú politikusokat (utalás a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Pártra) kooptálnak szavazatokért. Hogyan gondolhatja valaki 2014-ben, hogy azt állítsa a választók, a nyilvánosság előtt, hogy valaki el akarja szakítani Erdélyt, vagy hogy egymás ellen akarja uszítani az erdélyieket és az oltyánokat? Ezek nem politikai kijelentések, hanem kreténségek. Ilyent nem szabad mondani. Ezek olyan dolgok, amelyeket a kilencvenes évek elején tévesen állítottak egyesek, emlékszünk rá, és amelyek nagy gondokat okoztak. Megengedhetetlen, hogy 2014-ben ilyenekkel jöjjenek néhány szavazatot remélve” - mondta az újra nyilvánosságra hozott felvételen Klaus Iohannis a 2014-es választási kampányban.

Marcel Ciolacu megemlítette: Klaus Iohannis hat évvel ezelőtt még kreténségnek vélte, és megengedhetetlennek tartotta az Erdély elszakításáról szóló kijelentéseket, most pedig ő hangoztatja ezeket, hogy ezáltal elkendőzze „kormánya inkompetenciáját, ötlettelenségét, hülyeségét és korrupcióját”.

Korábban a Mikó Imre Jogvédő szolgálat már bepanaszolta az államfőt a múlt heti kijelentései miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.

Kapcsolódó írásaink