Külföld

„Román belügy” a magyargyűlölet

Anyaországi, erdélyi és felvidéki pártok is tiltakoztak az elnök szavai miatt, Bukarest passzív-agresszív módon hárít

Diplomáciai botrányt okozott a román elnök magyargyűlölő szövege, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keményen reagált Klaus Iohannis szavaira.

„Román belügy” a magyargyűlölet
Klaus Iohannis
Fotó: AFP/Daniel Mihailescu

„Mi egy több mint ezeréves államot, egy több mint ezeréves nemzetet képviselünk. Velünk így beszélni nem lehet” – reagált csütörtökön Szijjártó Péter a román elnök magyarellenes kirohanására. Emlékezetes: Klaus Iohannis szerdán Facebook-bejelentkezésében hazaárulással vádolta az ellenzéki PSD-t, akik szerinte „eladták Erdélyt a magyaroknak”, és kérdezte, mit ígért nekik Orbán Viktor ezért cserébe, valamint hozzátette, szó sem lehet semmiféle autonómiáról, amíg ő az elnök.
Az ügyből nemzetközi botrány lett, Szijjártó kifejezetten civilizálatlannak és gyűlöletkeltésre alkalmasnak nevezte az elnök szavait. Több tiszteletet a magyaroknak! –tette hozzá. Minderre a román külügy azt felelte, hogy Szijjártóék „félremagyarázták” az elnök szavait, az „úgynevezett Székelyföld” autonómiája román belügy, ahhoz Magyarországnak semmi köze.

A magyar külügyminiszter erre csütörtökön úgy reagált: Budapest továbbra is jó kapcsolatra törekszik Bukaresttel, de kettőn áll a vásár. Érti, hogy a román külügynek azt kell mondania, hogy ez román belügy, de akkor hogy kerül bele a magyar miniszterelnök Iohannis szövegébe? „Olvassák végig az elnökük nyilatkozatát. Nem hosszú, képesek lesznek rá” – javasolta a bukaresti külügynek, hozzátéve: az erdélyi magyarok zöme Iohannist támogatta az elnökválasztásokon, ha már másért nem, legalább ezért megadhatná a tiszteletet. Emellett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is jelezte: Iohannis kijelentése nemcsak tiszteletlen és arrogáns, de sértő az egész magyarságra nézve.

A román lapok csütörtöki véleménycikkei egyébként – akárcsak a lapunknak adott interjúban Pászkán Zsolt Románia-szakértő – a közelgő választásokkal, a politikai haszonszerzés szándékával magyarázták az elnök szavait. Volt, aki úgy vélte, az elnök a PSD-re vagy a PSD–RMDSZ-együttműködésre mért csapást, volt, aki elvadult nacionalizmusnak nevezte a szász származású elnök szavait, más szerint Iohannis választási céllal „csinált bolhából elefántot”, de olyan is akadt, aki kiemelte, elfogadhatatlan, hogy az elnök a magyar nyelvet a „hazaárulás védjegyeként” állította be. Az erdélyi magyar lapok természetesen egyöntetűen kikeltek az uszítás ellen.

Iohannis nyilatkozatát anyaországi magyar pártok is elítélték. A Fidesz bocsánatkérést követelt, szomorúnak nevezve, hogy „miközben Magyarország segélyt küld Romániába az erdélyi magyaroknak, a román elnök belpolitikai csatározások miatt, a legsötétebb időket idézve, etnikai feszültséget szít”. Az LMP és a Momentum is megszólalt az ügyben: előbbi döbbenetesnek nevezte, hogy a járvány idején is előkerül a magyar kártya Romániában, utóbbi pedig megengedhetetlennek nevezte a kisebbségek elleni hergelést. Az MSZP, a DK és a Jobbik részéről nem találtunk az üggyel kapcsolatos megnyilvánulást.

Tiltakozását fejezte ki továbbá a felvidéki Magyar Közösség Pártja, amely a pozsonyi román nagykövetségnek küldött levélben veszélyes manipulációnak minősítette Iohannis szavait. Az RMDSZ már szerdán, a beszéd elhangzásakor tiltakozott, a Székely Nemzeti Tanács pedig közölte: Románia jövőjét nem lehet gyűlöletre építeni. Ehhez csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amely lemondásra szólította fel az államfőt, aki a Tőkés László pártelnök által jegyzett közlemény szerint uszító és gyűlöletkeltő beszédével, amely etnikai feszültséget kelt és a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik, mélységesen kisebbség-, illetve demokrácia- és Európa-ellenes, és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromot előkészítő Ion Iliescu szövegeire emlékeztet.

Kapcsolódó írásaink