Külföld

Az erdélyi magyar lapok elutasítják Iohannis uszító nyilatkozatát

Az erdélyi magyar lapokban és portálokon közölt vezér- és véleménycikkek szerzői határozott hangon és egybecsengően elutasítják, hogy Klaus Iohannis szerdán Erdély elcsatolásának veszélyét lebegtette meg, és ezt azzal is illusztrálta, hogy televíziós beszédében bizonyos szavakat magyarul mondott. A véleménycikkek egy része szerint a román államfő leírta magát az erdélyi magyarság előtt.

Az erdélyi magyar lapok elutasítják Iohannis uszító nyilatkozatát
A nacionalista kártyát rántotta elő a zsebéből Klaus Iohannis
Fotó: AFP/Aris Oikonomou

A Krónika című napilap vezércikke „aljas húzásnak” minősítette az elnök megnyilvánulását, mely jól példázza, hogy Románián belül mennyire magára hagyatott az erdélyi magyarság. „Egyszerűen képtelenség olyan román partnert találni, aki legalább hátba ne támadjon az első adandó alkalommal” - állapította meg. Hozzátette: az erdélyi magyarok többsége számára szimpatikusabb, vagy legalábbis vállalhatóbb a román jobboldal.

„Na most a magyar-román közeledést gyakorlatilag évtizedekkel visszavető Iohannis bebizonyította, hogy nincs kisebbik rossz.” A Krónika vezércikke végén román nyelvű „La revedere, (viszlát) Klaus Iohannis” kijelentéssel köszönt el az államfőtől. Hozzátette: „megértené az Auf Wiedersehen!-t is, nem érdemli meg”.

A Maszol.ro véleménycikkének szerzője úgy véli: Iohannis „hisztérikus kirohanásának” nem mellékes célja elterelni a figyelmet arról, hogy a kormány nem tudja kezelni a koronavírus-járványt követő gazdasági és szociális válságot. Az államfői megnyilvánulás a cikkíró szerint „nem egyéb alig burkolt gyűlöletkeltésnél, amelynek nálunk nyugatibb demokráciákban komoly ára van”.

A Főtér.ro portál véleménycikkírója azt ajánlja: aki üzenni akar Iohannisnak, írja alá a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. Hozzáteszi: a koronavírus-járvány és a járvány elleni intézkedések szinte leállították az aláírásgyűjtést, de az elkövetkező hét napban még van lehetőség a kezdeményezés támogatására, például az Írdalá.hu honlapon. A cikkíró a szemétgyűjtő civil akciók jelszavát parafrazálva angolul írta cikke végére: „Do it for Iohannis!” (Tegye meg ezt Iohannisért!).

A Transindex.ro cikkírója listázta, hogy az államfő megszólalása milyen valótlan állításokat tartalmazott, majd megállapította: „Iohannis nem vitatkozik, hanem - a képviselőházi többség lejáratása érdekében, amelyet mint alkotmányos államfőnek, respektálnia illenék - a romániai magyarságot illeti tiszteletlen gúnnyal, a romániai magyarságot tünteti föl egyetemlegesen a román állam ellenségének.” Hozzátette: „a magyar nyelvhasználatnak mint a honárulás megfelelőjének a szarkasztikus fölidézésével” Iohannis voltaképpen kétségbe vonja a magyar nemzeti kisebbség egyenlő jogait, egyenlő méltóságát, államalkotó mivoltát.

A Háromszék vezércikkében arra figyelmeztetett, hogy a magyarellenes uszítás ezúttal nem „a román nemzet bohócától”, a csúcsformájában is csupán néhány százaléknyi támogatottságot maga mögött tudó Corneliu Vadim Tudortól jött, hanem az ország első embere nyilvánult meg, egy kimondottan erre a célra megszervezett, több csatornán élőben közvetített hivatalos nyilatkozatban. „Ez már a lejjebbnél is lejjebb van!” - állapította meg a cikkíró.

A Székely Hírmondó háromszéki napilap vezércikkírója kitért arra, hogy Iohannis szász ősei az autonómia birtokában járulhattak hozzá meghatározó mértékben az ország kultúrá­jához, míg az államfő „dicső és méltó elődje (utalás Nicolae Ceausescu kommunista diktátorra) el nem adta őket kilóra Németországnak”.

„Civilizált országban minden bizonnyal felelősségre vonnának egy olyan államfőt, aki semmibe veszi saját országa alkotmányát, aki közellenségnek kiálltja ki országa egy egész népcsoportját, aki akár diplomáciai viszályt gerjeszthet meggondolatlan kijelentéseivel. Ez viszont nem az a hely. Ez az az ország, ahol mintaszerűen megoldották a kisebbségek problémáját” - írja gúnyosan a Székely Hírmondó.

A Hargita népe napilap vezércikkírója szerint az államfő a Szociáldemokrata Pártot (PSD) támadta, de az erdélyi magyarság kapta az ütéseket. „Hogy veszekednek egymással? Az ő bajuk... Ha élben állnak némelyik magyar politikussal, az is az ő bajuk... De sajnos, a mi bajunk, a miénk, erdélyi magyaroké, hogy ezek a szemben álló felek pofozkodni akarnak, és a sallerek zömét mi kapjuk” - fogalmazott a cikkíró.

A Maros megyei Népújság vezércikkírója szerint nem kétséges: Iohannis bocsánatkérése elmarad, a gyűlöletkeltés viszont megteszi hatását még ezekben a vészterhes időkben is.

A kolozsvári Szabadság napilap vezércikke szerint Klaus Iohannis immár a látszatra sem ad. Az államfő szakított a román politikának azzal a hagyományával, hogy kínosan vigyáz a politikai korrektség látszatára, még akkor is, ha ordas nacionalista eszmék mellett áll ki.

Az államfő elfogadta a hírszerzés által sulykolt doktrínát, miszerint a romániai magyarság nemzetbiztonsági veszélyforrást jelent, s ehhez igazította az elnöki hivatal politikáját.

A Szabadság szerint Iohannis megnyilvánulása restaurációt jelez: azt, hogy Románia visszatért a nemzeti kommunizmus idejéből örökölt, de az elmúlt száz évet végigkísérő kisebbségellenes politikájához.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom