Külföld
Kár kísérletezgetni a multikultival
A tömeges bevándorlás helyett helyben kell segíteni – hangsúlyozta a Dán Néppárt frakcióvezetője, Peter Skaarup
– A dán kormány jóval szigorúbb migrációs politikát képvisel, mint ami más baloldali vezetésű országokra jellemző. Mi ennek az oka?
– A szociáldemokraták vezette kisebbségi kormány keményebb bevándorláspolitikájának egyik oka éppen az a nyomás, amit a pártom, a Dán Néppárt gyakorol rájuk, és persze a lakosság nagy része is szigorúbb szabályozást vár el a korábbiaknál. A pártvezetés szerintem elsősorban azért döntött így annak idején, mert szerettek volna visszakerülni a hatalomba, ez pedig sikerült is.
– Elsősorban retorikai fogásokról van szó, vagy valódi tartalma is van a politikájuknak?
– Részben retorikai, részben valós. A szociáldemokraták nem olyan kemények, mint a választás előtt. Sajnos látható is a bevándorláspolitika fokozatos lazítása. Másrészt viszont persze nagyon szeretnék, hogy újra megválasszák majd őket, szóval teljesen nem adhatják fel, a fellazuló szabályok palástolásáért pedig bármit megtesznek majd.
– Milyennek tartja a bevándorlók integrációját Dániában?
– A nyugati bevándorlók nem jelentenek semmilyen kihívást. A muszlim területekről, a Közel-Keletről érkezők integrációja azonban reménytelenül félresiklott és rendkívül nehezen megy. Egy részük sikeresen be tudott illeszkedni, de nagyon sokan nem tudnak, vagy nem is akarnak. Nem tudom elég erősen hangsúlyozni: a magyarok ne lépjenek a multikulturális kísérlet útjára. Számukra sem végződne jól.
– A visegrádi országok merőben más migrációs politikát képviselnek, mint az Európai Unió irányvonala. Melyiket tartja követendőnek?
– Az Európai Unió komoly akadályává vált egy új, racionális menekültpolitikának, aminek arra kellene irányulnia, hogy a lehető legnagyobb mértékben megakadályozza a menekültek érkezését az EU-ba, és inkább a származási régiójukra összpontosítsa a segítséget. Az unió irracionálisan viselkedik, helytelenül bánik a V4-ekkel, akik túl okosak ahhoz, hogy bevándorlók vagy menekültek nagy tömegeit fogadják be. A leginkább megdöbbentő az, hogy az EU mit sem tanult a 2015-ös migrációs válságból. Az idő gyorsan telik, az EU pedig visszafele rohan. Ez nagyon sajnálatos.
– Mit gondol azokról a kritikákról, amelyek a koronavírus-járvány kezelése kapcsán érik a magyar és a lengyel kormányt?
– Nem ismerem részletesen a koronavírus-törvényeiket, de tudom, hogy most minden kormány sok hatalmat vett a kezébe. Fontos a jogállamiság és a szabadságjogok tiszteletben tartása, és hogy a válságot kezelő jogszabályok idővel lejárjanak. Számomra ez az irányadó.
Párhuzamos társadalmak, etnikai feszültség
Átfogó elemzést közölt nemrég a dán integrációs politikáról Horizont című kiadványsorozatában a Migrációkutató Intézet. Kovács Emese az intézet honlapján olvasható elemzésében felidézte, „az 1990-es évek óta beáramló menekülttömegek a dán jóléti állam fenntarthatósága szempontjából jelentős kihívást jelentettek, ezért a dán kormány egyrészről fokozatosan szigorította a bevándorlás szabályait, másrészről jelentős összeget és figyelmet fordított az országban letelepedett nem nyugati származású bevándorlók integrációjára”. Rámutatott, „az »újdánok« és a többségi társadalom közötti szociális és gazdasági különbségek nem csökkennek, sőt a nem nyugati származású bevándorlók egy része a dán többségi társadalomtól idegen normákon és értékeken alapuló párhuzamos társadalomba rendeződött, amelynek a fizikai megnyilvánulási formái a dán nagyvárosokban kialakuló szegénynegyedek”. A szerző szerint etnikai feszültséghez is vezet a helyzet a bevándorlók és a dánok között.
(ŐM)
Röviden
Felszólította az uniós tagállamokat tegnap Ylva Johansson uniós belügyi biztos, hogy fogadják be azokat a migránsokat, akiket a civil szervezetek hajói mentettek ki a tengerből és hoztak Olaszországba, valamint Máltára. A svéd biztos az uniós belügyminiszterek videókonferenciája után arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság pénteken összehangolt stratégiát mutat be az uniós tagországok közötti belső határokon bevezetett ellenőrzések fokozatos feloldására.
Tovább csökkent 2019-ben a felnőtt kísérő nélkül Európába érkezett kiskorú menedékkérők száma – jelentette az Magyar Távirati Iroda az Eurostat adataira hivatkozva. Míg 2015-ben 92 ezer kísérő nélküli kiskorút regisztráltak, tavaly csak 13 800-at. Zömmel Görögországban és Németországban adtak be menedékkérelmet. Harmaduk afgán, tíz százalékuk pakisztáni és szíriai, de voltak köztük szomáliaiak, guineaiak és irakiak is. A kiskorúak csak hét százalékát teszik ki az összes 18 év alatti menedékkérőknek.
