Külföld

Francia néppárti kiállás Magyarország mellett

Egyértelműsítette a Republikánusok elnöke Donald Tusknak, hogy a pártcsaládon belül akarja látni a Fideszt, Soros egyik főemberét pedig Kovács Zoltán osztotta ki

Több fórumon is folytatódott a magyar koronavírus-törvényről szóló adok-kapok. Ezúttal sem maradtak megfelelő válasz nélkül a hazánkat ért vádak.

Francia néppárti kiállás Magyarország mellett
Christian Jacob szerint a Néppártnak minden nemzeti politikai erőt meg kell őriznie a soraiban
Fotó: AFP/Alain Jocard

Levélben állt ki a Fidesz mellett a francia Republikánusok (LR) elnöke, Christian Jacob az Európai Néppárt (EPP) elnökének, Donald Tusknak küldött levelében. A jobbközép politikus hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben az emberéletek védelme, a koronavírus-járvány elleni hatékony fellépés az elsődleges feladat mindenhol. Közölte, pártjával kiáll amellett, hogy konstruktív párbeszédet folytassanak a Fidesszel, amelynek a pártcsaládon belül van a helye. Jacob szerint a Néppártnak minden nemzeti politikai erőt meg kell őriznie a soraiban.

Varsóból is üzentek Tusknak: a Wpolityce.pl konzervatív hírportál szerkesztői szolidaritásukat fejezték ki azon magyar újságírókkal, akiket a Fakt nevű bulvárlap bocsánatkérésre szólított fel, amiért egy hiteltelen fotóval akarták alátámasztani a lengyel politikus nagyapjának második világháborús szerepéről szóló cikkeiket. A portál szerint „nem a magyar médiának kell bocsánatot kérnie Tusktól, hanem az EPP elnökének a magyaroktól”. Tusk korábban a német sajtóban a magyar kormányt támadta, és politikáját az 1930-as évekbeli Németországéhoz hasonlította – idézte fel az MTI.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár levélben reagált a George Soros alapítványa által támogatott Human Rights Watch jogvédő szervezet ügyvezető igazgatója, Kenneth Roth csütörtöki cikkére az EUObserver portálon. Roth egyebek mellett az „autoriter rothadás” visszaszorítását sürgette, gerinctelenséggel vádolta meg az Európai Unió vezetőit, amiért „tétlenül nézik”, hogy Magyarország „példáját követve” más uniós tagállamban is a sajtószabadság, valamint a bíróságok függetlensége ellen lépnek fel. Kovács szerint az Orbán-kormányt támadók elfelejtik megemlíteni, hogy a magyar intézkedések hatékonyak, élvezik a magyarok támogatását, egyébként pedig más tagállamokban is rendkívüli intézkedéseket hoztak. Rámutatott arra is, hogy Roth felháborító és lekezelő vádakkal is illette a magyarokat. Cikke végén Kovács úgy fogalmazott: amikor a szuverén nemzeti kormányok fellépése hatékonynak bizonyul, ideje lenne megállítani az európai szolidaritást aláásó globalista rothadást.

A Magyarországot bírálók csattanós választ kaptak a német jobboldali Junge Freiheit hasábjain is, ahol a hazánkban megjelenő, német nyelvű Budapester Zeitung főszerkesztője, Jan Mainka szarkasztikusan azt írta: tiszta szerencse, hogy létezik a német sajtó, nélkülük ugyanis itt Magyarországon lemaradt volna a „diktatúrába süllyedésről”. Mainka írásában elmagyarázta, hogy a német sajtóban megjelentekkel szemben a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvény nem szünteti meg a parlament működését.

Egyedüliként hazánkat nevesítette csütörtöki közleményében Rik Daems, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, amikor óva intett attól, hogy a rendkívüli intézkedéseket tartósan alkalmazzák az európai kormányok. A flamand politikust tegnap részletesen tájékoztatta a magyar jogszabály valódi tartalmáról Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fideszes képviselő hangsúlyozta: a kérdéses törvény és a magyar parlament törvényhozó tevékenysége teljes mértékben összhangban van az Alaptörvénnyel és az európai normákkal.

A XXI. Század Intézet a témában írt tegnapi elemzésében úgy fogalmazott: „nemzetközi brigádok” célkeresztjébe került Magyarország, magukat civileknek beállítva aktív politikusok is támadják hazánkat.

A bevezetett korlátozások ellenére tömegek látogattak el a jó időben az Elba partjára Hamburgban. Németországban hétfőn újranyithattak a kisebb boltok, egyes iskolákban pedig újra vizsgázhatnak a tanulók. A Robert Koch járványügyi intézet elnökhelyettese, Lars Schaade szerint a koronavírus-járványt lassító korlátozások további lazításához a jelenlegi kétezer feletti szintről néhány százra kell csökkenteni az igazolt új fertőzések napi számát, csak így képesek ellenőrzés alatt tartani a járványt. A vírust eddig 154 111 ember szervezetében mutatták ki az országban, 106 800-an gyógyultak meg, és 5632 ember halt meg a betegségben. (HSz)
Fotó: AFP/DPA/Bodo Marks

A bevezetett korlátozások ellenére tömegek látogattak el a jó időben az Elba partjára Hamburgban. Németországban hétfőn újranyithattak a kisebb boltok, egyes iskolákban pedig újra vizsgázhatnak a tanulók. A Robert Koch járványügyi intézet elnökhelyettese, Lars Schaade szerint a koronavírus-járványt lassító korlátozások további lazításához a jelenlegi kétezer feletti szintről néhány százra kell csökkenteni az igazolt új fertőzések napi számát, csak így képesek ellenőrzés alatt tartani a járványt. A vírust eddig 154 111 ember szervezetében mutatták ki az országban, 106 800-an gyógyultak meg, és 5632 ember halt meg a betegségben.
(HSz)
 

Enyhít a kormány

Jövő héttől négy fázisban indul újra Olaszország

Négy fázisban oldják fel Olaszországban a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedéseket. A kormányzati terv szerint, amelynek részleteit a Corriere della Sera című lap közölte pénteken, április 27-én újraindul a mezőgazdaságot, erdészeteket és a hajóipart ellátó gépgyártás. Május 4-től folytatódhatnak az építkezések, újraindulhat a textil- és divatipar. Ekkor enyhítik a március 11-től érvényes kijárási korlátozásokat is: az olaszok szabadon elhagyhatják majd lakókörzetüket. Május 11-től újranyithatnak az üzletek, kivételt képeznek ez alól a bevásárlóközpontok és piacok. Szigorú szabályok mellett május 18-tól megnyitják a fodrászatokat, presszókat, éttermeket. A mozik és színházak, valamint a szórakozóhelyek egyelőre zárva maradnak. Az oktatás csak szeptembertől kezdődhet újra. Olaszországban eddig 189 973-an fertőződtek meg a koronavírussal. A betegségben elhunyt több mint 25 ezer ember mintegy harmada idősotthonokban vesztette életét a hivatalos adatok szerint. (HSz)

Csitul a járvány

Lazítanak a korlátozásokon a balkáni államok
 

A balkáni országokat nem rázta meg annyira a koronavírus-járvány, mint Európa nyugati felét. A románok mellett a szerbek jártak ezen belül a legrosszabbul, de már itt is csitulni látszik a járvány. Péntekre 207 új esettel 7483-ra nőtt az igazolt betegek száma, 144 halott mellett. Így a szerb hatóságok is a fokozatos enyhítés mellett döntöttek.Május 4-től csak hétvégén és éjszaka marad érvényben a kijárási tilalom. Koszovóban is május elején nyitnának újra, fokozatosan, itt 39-cel nőtt a fertőzöttek száma. Észak-Macedóniában 1259-ről 1326-ra nőtt a betegek száma, a kormány pedig maszk és kesztyű viselését tette kötelezővé a zárt helyiségekben és a köztereken. Montenegróban mindössze három új fertőzöttet regisztráltak pénteken, május 4-től itt is enyhítések várhatók a kétméteres távolság megtartása mellett. Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt 1368-ról 1421-re nőtt a betegek száma, ők nem enyhítenek, viszont az EU-tól kaptak 330 millió eurót a koronavírus-járvány kezelésére.
(VZ)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom