Külföld

Az uniós mentőcsomagról vitáztak a válságcsúcson

Az európai gazdaság újraindításáról tanácskoztak, és áttekintették a járványra eddig adott válaszlépéseket a tagállamok vezetői videókonferencián lezajlott találkozójukon

Negyedik alkalommal tanácskozott videókonferencia keretében tegnap az Európai Tanács a koronavírus európai megjelenése óta. Angela Merkel továbbra is ellenzi az úgynevezett koronakötvényt, Mateusz Morawiecki szerint pedig most nagyobb szükség van az európai szolidaritásra, mint valaha.

Az uniós mentőcsomagról vitáztak a válságcsúcson
Online dől el az unió jövője. Emmanuel Macron francia elnök a monitor előtt
Fotó: AFP/POOL/Ian Langsdon

A gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindításáról tanácskoztak az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői a csütörtökön videókonferencia keretében megtartott egynapos uniós csúcstalálkozón. A lapzártánk után befejeződött megbeszélés középpontjában a távirati iroda szerint a recesszió utáni fellendülés elősegítését szolgáló Európai Helyreállítási Alap létrehozása állt. A hosszú távú gazdasági kilábalást támogató alap többek között abban segítené a tagországokat, hogy ne alakuljon ki lényeges eltérés gazdaságuk helyzetét ille­tően, az ugyanis az egységes piac működésére is káros hatással lenne.

A 2021 utáni, hétéves uniós költségvetésre épülő alap finanszírozná egyebek mellett az uniós politikákat, hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és a beruházásaikat is ösztönözné. A legutóbbi, március 26-án tartott videókonferenciájukon az Európai Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy összehangolt stratégiára, átfogó gazdaságélénkítési tervre és példátlan mértékű beruházásokra lesz szükség a járványt követő időszakban.

A csúcstalálkozón a vezetők áttekintették a járványra adott uniós és tagállami válaszlépéseket is, és megvizsgálták az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport által április 9-én bemutatott, 500 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagra tett javaslatot.

A csomag egy 240 milliárd euróig terjedő elővigyázatossági hitelkeretre, egy 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programra, valamint az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető garanciaalapjára épül, amely a vállalatok likviditástámogatását szolgálja.

Az EU-csúcs előtt a szövetségi parlamentben (Bundestag) mondott beszédet Angela Merkel német kancellár. A politikus felszólalásában közölte, a járvány okozta gazdasági válság enyhítésére Németországnak átmenetileg jelentősen növelnie kell befizetéseit az EU költségvetésébe. Az Olaszország által is felvetett közös koronakötvénynek nevezett állampapírról szólva azt mondta, „ha meglenne a politikai akarat” az adósság megosztására, módosítani kellene az uniós szerződéseket, és meg kellene szerezni valamennyi tagállami parlament hozzájárulását, ami túl sok ideig tartana.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap a csúcstalálkozó napján közölte Mateusz Morawiecki cikkét, amelyben a lengyel miniszterelnök azt írta: az utóbbi évtizedek legnagyobb válságával küzdünk, és bár a világjárvány kitörését senki nem látta előre, hosszú távú következményei nagyrészt tőlünk függnek. A kormányfő szerint ma a szolidaritás jegyében működő Európára nagyobb szükség van, mint valaha. Mindent meg kell tennünk az európai álmok, tervek és törekvések megmentése érdekében – tette hozzá, úgy folytatva: a gazdaságnak és az egészségügynek sürgős védelmi tervre van szüksége, emellett már most fel kellene vázolni az új európai egyensúly legfontosabb alapelveit.

Morawiecki úgy véli, a járvány megmutatta a társadalmi-gazdasági rend törékenységét. Európának átfogó gazdaságélénkítési csomagra van szüksége, a többéves pénzügyi keret ambiciózus formájáról az uniós tagállamoknak közösen kell megállapodniuk, emellett növelniük kell saját forrásaikat és az Európai Unió bevételeit – írta. A 2007–2013-as válság idején alkalmazott megszorító stratégia a kormányfő szerint nem működött, ezért az EU-nak teljesen új pénzügyi forrásokat kell elkülönítenie a világjárvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Ahhoz azonban, hogy Európa visszanyerje növekedését és pompáját, együtt kell többet tennünk – tette hozzá.

A cikket a lengyel politikus úgy zárta: „Az, hogy miként kezeljük a világjárvány következményeit, újradefiniálja az Európai Uniót. »A jövő ma kezdődik, nem holnap« – mondta Szent II. János Pál. Itt az idő, hogy cselekedjünk.”

Kapcsolódó írásaink