Külföld

„Felháborító, hogy egyes politikusok legfontosabb feladata a Magyarország elleni vádaskodás”

Elképesztő és felháborító, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor minden ország a gazdaságát próbálja újraindítani, az emberek életének, egészségének biztosítását helyezi minden ország előtérbe, egyes politikusok legfontosabb feladata a Magyarország elleni politikai vádaskodás - mondta az igazságügyi miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtökön.

„Felháborító, hogy egyes politikusok legfontosabb feladata a Magyarország elleni vádaskodás”
Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Varga Judit a Magyarországon bevezetett rendkívüli jogrendet ért támadásokkal kapcsolatban kiemelte: a koronavírus okozta rendkívüli időszakban minden ország rendkívüli intézkedéseket hozott az állampolgárok életének, egészségének védelme, és a járvány okozta gazdasági következmények csökkentése érdekében. Hozzátette: ebben a speciális helyzetben az Európai Unió valamennyi tagállama ugyanazokkal a kihívásokkal küzd, és egymással összehasonlítható intézkedéseket hozott.

Mint mondta, szerdán az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának ülésén az Európai Bizottság (EB) alelnöke, Vera Jourová elmondta, a rendkívüli intézkedéseknek milyen elveknek kell megfelelnie, és ebbe „abszolút illeszthető a magyar koronavírus-törvény”.

Varga Judit kifejtette: a magyar szabályozás megfelel a szükségesség és arányosság, és a célhoz kötöttség elvének, hiszen a vírus káros hatásainak leküzdése és a lehető legnagyobb élet- és egészségvédelem keretének a kijelölése az elsődleges feladata. Felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedések lehetővé teszik az alkotmányos kontroll megmaradását is, rugalmas lehetőségeket biztosítanak az Alkotmánybírságnak, hogy az továbbra is gyakorolhassa a normakontrollt. Közölte: az Európai Bizottság elvárása, hogy az Országgyűlés folyamatosan kontrollt gyakorolhasson, és ennek az elvárásnak is abszolút megfelel a magyar törvény.

Azzal kapcsolatban, hogy az EB dolgozik egy valamennyi tagállamra kiterjedő elemzésen, amely azt vizsgálja, hogy milyen rendkívüli intézkedéseket vezettek be, Varga Judit közölte, készítettek egy minden tagállamra kiterjedő táblázatot, amelyben a rendkívüli intézkedések alkotmányos kereteit, részleteit hasonlították össze. Jelezte: van olyan tagállam, amelynél - Magyarországgal ellentétben - nincs alkotmányban rögzített lehetőség a rendkívüli jogrend bevezetésére, egyes helyeken most kellett „kitalálni” ezt, de Magyarország ezeket az országokat nem kritizálta. „Tiszteletben tartjuk, hogy egy ilyen helyzetben minden nemzet tudja, mi a legfontosabb dolog és milyen jogi keretek között kell ezeket az intézkedéseket bevezetniük” - jegyezte meg.

Az igazságügyi miniszter visszautasította a kioktatást, hangozzék el vezető politikusoktól, uniós szereplőktől vagy a médiától. „Egyetlen egy cél kell, hogy lebegjen mindenki előtt, a vírus leküzdése, ehhez pedig szolidaritásra, kölcsönös segítségnyújtásra van szükség, Magyarország ebben is igyekszik példát mutatni” - szögezte le.

Varga Judit azt mondta, bár az EB vizsgálata még „előttünk van”, Didier Reynders uniós igazságügyi biztos különböző fórumokon a vizsgálat előtt aggodalmát fejezte ki a magyar helyzettel kapcsolatban.

A miniszter jelezte: készül arra, hogy lesznek még Magyarország ellen politikavezérelt támadások, de mindenhol ott lesznek, és a jog és tények segítségével megvédik a magyar koronaírus-törvényt. Úgy vélte, a Magyarország elleni támadások nem fognak alábbhagyni, de reméli, tényeken alapuló, jogi természetű vita is kibontakozhat.

Varga Judit szólt arról is, hogy rendre azt tapasztalják, ha van politikai többségi akarat, vajmi keveset érnek az uniós jogszabályok. Jelezte: a magyar érvelés felhívja az EU figyelmét arra, hogy az európai intézményekre is vonatkozik a jogállamiság, jogbiztonság, egyenlő elbánás, tisztességes eljárás követelménye, amit a politikai többség rendre felülír, olykor az EU intézményei sem tartják be a saját szabályaikat. Hozzátette: a kettős mérce nem csak az egyes tagállamok megítélésénél, hanem az EU-intézmények és a tagállamok viszonyában is tetten érhető.

Kapcsolódó írásaink