Külföld
Rendszeres baloldali támadások
Kovács Zoltán komolytalannak, Hidvéghi Balázs szánalmasnak nevezte az újabb petíciót– A külügyminiszter szerint a brüsszeli liberálisok a migráció miatt vágnak vissza

Az Európai Bizottság (EB) szigorú fellépését és szankciókat sürgetnek Magyarországgal szemben annak a petíciónak az aláírói, amely a napokban jelent meg. A kezdeményező a Civico Europa nevű – magát non-profitként, transznacionálisként és függetlenként meghatározó – szervezet, valamint Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő és volt belga kormányfő, valamint Andor László korábbi magyar uniós biztos. Az aláírókhoz csatlakozott mások mellett Jean-Claude Juncker volt EB-elnök, Jyrki Katainen volt finn miniszterelnök és Petre Roman egykori román kormányfő is.
Úgy fogalmaztak, a Covid-19 mellett egy másik vírussal is meg kell küzdeniük, amely „a gondolatainkat és a demokratikus rendszereinket veszi célba”. A felhívás több tucat lapban megjelent, köztük a Népszavában.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az About Hungary című blogján arra hívta fel az aláírók figyelmét, hogy bár az uniós értékek és szabályok megsértésével vádolják a kormányt, éppen Vera Jourová, az EB egyik alelnöke nyilatkozta azt hétvégén, hogy a kormány a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban nem hozott uniós jogot sértő jogszabályt. Úgy fogalmazott, komolytalanná teszi a petíciót, hogy több kezdeményező nevét is elgépelték, valamint hogy magyar részről az aláírók között van például a K-Monitor NGO-t vezető Léderer Sándor is, aki a Regnum Marianum templom helyén álló kereszt ledöntéséről hírhedt. Kovács hangsúlyozta, a petíció sem a vírus, sem pedig a járvány gazdasági következményei elleni harcot nem segíti.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP EP-képviselője a Twitteren szánalmasnak nevezte a petíciót, és emlékeztetett, hogy a kormány koronavírus elleni intézkedéseit egy felmérés szerint a lakosság háromnegyede támogatja.
Mindeközben az Európai Bizottság kommunikációjában némi következetlenség mutatkozott a magyar jogszabályt illetően. Noha Jourová azt mondta, hogy nem aggódik, mert a törvény nem megy szembe az uniós joggal, Christian Wigand szóvivő azt nyilatkozta a Népszavának, hogy továbbra is fennállnak a testület aggályai a magyarországi helyzettel kapcsolatban, és vizsgálni fogja a felhatalmazási törvényből eredő döntéseket és a végrehajtásukat.
„Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Didier Reynders uniós igazságügyi biztos bosszúhadjáratot folytat Magyarországgal szemben a migráció miatt” – írta a Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Emlékeztetett, Michel korábbi belga miniszterelnök kormánya, amelynek Reynders is tagja volt, abba bukott bele, hogy megszavazta az ENSZ globális migrációs csomagját, amelynek Magyarország volt a leghangosabb ellenzője. „Mi hívtuk fel Európa figyelmét arra, hogy valójában mire is készült az ENSZ 2018 végén. Az akkori belga koalíciós kormány amiatt szakadt szét, hogy pártjai nem tudtak megállapodni a migrációs csomag ügyében képviselendő álláspontról” – emelte ki. „Ez a bukás azóta is frusztrálja Michelt és Reynderst, támadásuk Magyarország ellen tehát személyes indíttatású és frusztráción alapul” – jegyezte meg.
Más irányból is érkezett tegnap kritika: a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű NGO közzétette éves sajtószabadság-listáját, és több országot elmarasztalt a koronavírus-járvánnyal összefüggő, a médiát érintő rendelkezései miatt. A George Soros által is támogatott RSF eddig is a magyar kormány hangos bírálói közé tartozott. Az eddigi 87. helyről most a 89. helyre csúsztatták vissza hazánkat a listájukon.
Konzervatív megerősítés Londonból
A koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvény is szóba került a Danube Institute Karantén Naplók (Lockdown Diaries) videósorozatában. Az első adás vendége Douglas Murray brit konzervatív publicista, az Európa furcsa halála szerzője volt. „Nagyon meg lennék lepve, ha – ahogy sok nemzetközi lap állítja – a demokrácia végéről beszélhetnénk Magyarországon. A legkevésbé sincs így” – fogalmazott Murray. „Magyarország nem diktatúra” címmel jelent meg a brit Spiked portálon Magyar Ágnes Zsófia, a Danube Institute vezető kutatójának írása tegnap. A szerző mélyen képmutatónak nevezte a magyar jogszabállyal kapcsolatos brüsszeli aggályokat, utalva arra, hogy más európai országokban is rendkívüli intézkedéseket vezettek be a járvány megfékezésére. Emlékeztetett, François Hollande előző francia elnök 273, Emmanuel Macron jelenlegi államfő pedig 84-szer nyúlt a rendeleti kormányzás eszközéhez – mégsem kiáltottak diktatúrát.
(ŐM)
Kitartanak a nyílt társadalom hívei
„A migráció után a koronavírus-járvány is megmutatta, hogy csak a nemzetállamok tudnak megküzdeni egy ilyen válsággal” – nyilatkozta lapunknak Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője (képünkön). „A nemzetállamok Európájának talán legfontosabb zászlóvivője ma hazánk, nem véletlen, hogy a nyílt társadalom eszméit valló politikusok a hosszú évek óta tartó Magyarország-ellenes és magyarellenes kampányukat a válság alatt is tovább kívánják folytatni” – hangsúlyozta. Pócza szerint a magyar kormányt bíráló petíció aláírói „kis részben tudatlanságból, nagyobb részben kifejezett rosszindulatból alkották meg ezt a szöveget”. „Sokan nem tudják elfogadni, hogy egyértelműen a nemzetállamok Európájának a koncepciója a működőképes és jó irány az EU számára” – jegyezte meg, hozzátéve, jobb híján kommunikációs eszközökkel küzdenek ellene, hiszen „a tények láthatóan nem az ő oldalukon állnak”. „Egy biztos: a járvány hatására, sőt azután sem fogják feladni” – mutatott rá. Pócza István úgy fogalmazott, „egy elhúzódó és egyre inkább kiélesedő narratívaháborúra” számít a járványt követően.
(ŐM)