Külföld

Nincsenek európai standardok a járvány idején alkalmazható szabályokra

Nincs egységes európai gyakorlat a járványügyi helyzetben alkalmazandó „különleges jogrendi” szabályrendszerekre. Nem beszélhetünk „standardokról” sem a különleges jogkörökre vonatkozó felhatalmazás módja, sem azok alanya, sem azok gyakorlása és parlamenti ellenőrzése, sem pedig azok időhorizontja tekintetében - derül ki az Alapjogokért Központ szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzéséből.

Nincsenek európai standardok a járvány idején alkalmazható szabályokra
Németországban a járványügyi törvény úgy korlátoz alapvető jogokat, hogy nem határozza meg a korlátozó intézkedések időbeli korlátját
Fotó: AFP/DPA/Sebastian Kahnert

A tanulmány szerint a magyar alkotmányos szabályrendszert és más EU-s országoknak a jelenlegi járványügyi helyzetben alkalmazott gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy sok országban – megfelelő szabályozás híján – nem volt lehetőség alkotmányos szabályokon alapuló különleges jogrendet bevezetni. Ezért ezekben az országokban általános, rendes jogalkotási eljárásban, sokszor egyszerű többséggel fogadtak el olyan rendkívüli szabályokat, amely a végrehajtó hatalom egy részét, sok esetben egy-egy közigazgatási szervet ruháztak fel speciális jogkörökkel a járványügyi helyzet kezelésére.

Alkotmányban rögzített különleges jogrendi szabályok híján vagy akkor, amikor egyszerűen egy közigazgatási szerv jár el válsághelyzet idején, értelemszerűen a parlamenti kontroll jóval kisebb mértékű, mint amikor egy kormány alkotmányos felhatalmazás alapján cselekszik különleges jogrendi szabályok szerint.

Több ország esetében pedig a különleges szabályoknak nincs időbeli korlátja, arról a végrehajtó hatalom, vagy egyes szervei a parlament bevonása nélkül dönt. Szemben a sok európai országban alkalmazott, kifejezetten elnagyolt szabályrendszeren nyugvó gyakorlattal, a magyar veszélyhelyzeti jogrend az Alaptörvényben meghatározott kereteken nyugszik, a kormány számára adott különleges felhatalmazást az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadta el, és azt bármikor visszavonhatja. Az Országgyűlés a veszélyhelyzet alatt folyamatosan ülésezik, ellenőrzési jogköre alapján a kormányt beszámoltathatja.

Az EU-s körképből az is világosan látszik, hogy nincs egységes európai gyakorlat a járványügyi helyzetben alkalmazandó „különleges jogrendi” szabályrendszerekre. 

A Magyarországgal szemben e téren megfogalmazott kritikák tehát valójában nélkülözik a valós jogi szempontokat, politikai jellegűek és kettős mércét alkalmaznak. A mostani vádak ráadásul jól illeszkednek abba az elmúlt 10 évet jellemző világnézeti konfliktusba, amely a magyar kormányt politikai és ideológiai okokból támadja és melynek valódi oka, hogy a magyar kormánypártok kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben.

  • Nincs egységes európai gyakorlat a kivételes jogrend vonatkozásában. Mivel az egyes országok eltérő történelmi háttérrel és alkotmányos berendezkedéssel, közigazgatási intézményrendszerrel rendelkeznek, a különleges jogrendre vonatkozó szabályrendszerben is jelentősek a különbségek. A magyar szabályozás tehát nem lehet ellentétes egy olyan „európai” gyakorlattal, ami de facto nem létezik.
  •  Nincsen egységes európai alkotmányos szintű keretrendszere a kivételes jogrend alkalmazásának súlyos járványügyi helyzetben. Az országok egy csoportjában egyáltalán nincs alkotmányos szabály a különleges jogrendre, tíz országban pedig az alkotmányos szabályok nem alkalmazhatóak járvány esetén.
  •  Mivel a magyar különleges jogrendi szabályozás keretét az Alaptörvény határozza meg igen részletesen, az jóval világosabb és stabilabb jogi alapokat biztosít olyan országokhoz képest, ahol nincs is erre vonatkozó alkotmányos szabály vagy az csak általános deklarációkat tartalmaz. - Az európai uniós országok egy jelentős csoportja rendes jogalkotás során, egyszerű többséggel vont el jogköröket a törvényhozó hatalomtól és ruházta azt át kormányzati szervekre.
  •  Több országban a kormány vagy maga a parlament jelentősen korlátozta a törvényhozás jogköreit, és a különleges szabályok hatályon kívül helyezéséről sokszor közigazgatási szerv dönt. Ezzel szemben az Országgyűlés továbbra is ülésezik és a kormánynak adott felhatalmazást bármikor visszavonhatja.
  •  Számos európai országban nincs időbeli korlát a különleges jogrend gyakorlására/fennállására.

Néhány európai példa:

  •  Észtországban a parlament nem hagyja jóvá a veszélyhelyzet kihirdetését, de még az időkorlát kérdésébe sem szólhat bele.
  •  Szlovákiában a parlament szintén nem szól bele sem a kihirdetett veszélyhelyzet jóváhagyásába, sem annak időkorlátjába, erről a kérdésről ugyanis a szlovák kormány saját hatáskörben dönt.
  •  Németországban a járványügyi törvény módosítása alapján az egészségügyi miniszter számos jelentős jogosítványt kapott, így külön rendeleteket is alkothat.
  •  Németországban a járványügyi törvény úgy korlátoz alapvető jogokat, hogy nem határozza meg a korlátozó intézkedések időbeli korlátját.
  •  Svédországban úgy korlátozták a gyülekezési szabályokat, hogy a vonatkozó törvényben nem jelölték meg a korlátozás hatályát.
  •  Lengyelországban az egészségügyi miniszter által kihirdetett járványhelyzet visszavonásig hatályos.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom