Külföld
Több európai országban is lazítanak a járványügyi intézkedéseken
Ausztriában eddig sem tartottak zárva az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak és trafikok, húsvét után viszont kinyithatnak a kisebb, 400 négyzetméternél nem nagyobb üzletek, a barkácsáruházak, autószerelő-műhelyek, autómosók, vasedényüzletek, zálogházak és a szabadtéri piacok. Ugyanakkor csak 7.40-től 19 óráig tarhatnak nyitva. A bolttulajdonosok, akik egyszerre túl sok vevőt engednek az üzlethelyiségekbe, 3600 euró (1,3 millió forint) pénzbírságra számíthatnak.
A WHO óvatosságra int
Az Egészségügyi Világszervezet szerint megfontoltan kell feloldani az új koronavírus-járvány terjedésének feltartóztatását célzó korlátozásokat.
A járvány gyorsan terjed és jóval lassabban lehet megfékezni - hangoztatta interneten közvetített hétfői genfi sajtótájékoztatóján Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. Hangsúlyozta, hogy a korlátozó intézkedéseket lassan kell feloldani, miután a megfelelő közegészségügyi intézkedéseket meghozták.
Úgy vélte hogy a világszerte eddig 115 ezer ember halálát okozó Covid-19 betegség terjedését teljesen csak egy hatékony oltással lehetne megakadályozni. A globalizáció korában a Covid-19 újbóli felbukkanásának és újraterjedésének a kockázata fennáll - tette hozzá.
A főigazgató emlékeztetett arra, hogy az új koronavírus tízszer olyan halálos, mint a 2009-ben Mexikóban megjelent és világméretű influenzajárványt okozó A típusú H1n1 altípusú vírus.
Május elsejétől valamennyi üzlet kinyithat Ausztriában, így a bevásárlóközpontok és a fodrászüzletek is. Az osztrák hatóságok április végén döntenek arról, hogy a szállodák és a vendéglátás mikortól nyithat újra. Tömegrendezvényekre várhatóan június végéig nem lehet számítani.
Spanyolország kilenc tartományában két hét szünet után, húsvét hétfőn megkezdték a munkát a nem létfontosságú ágazatokban, például az építő- vagy az autóiparban dolgozók. A spanyol közszolgálati televízióban (TVE) elhangzott becslés szerint országosan mintegy 2 millió munkavállaló tér vissza a munkába ezekben a napokban.
A spanyol kormány március 30-án állította le a nem létfontosságú szektorok működését, hogy így lassítsa a koronavírus terjedését. A kabinet szerint az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök vasárnap beszélt arról, hogy ezzel véget ért az ország „hibernációja”, de a szükségállapottal együtt járó szigorú általános korlátozás nem. A diákok továbbra is távoktatásban tanulnak, ahol csak lehet, otthonról zajlik a munkavégzés és nem enyhítenek a lakhelyelhagyási korlátozásokon sem. „Az első lazításokra legkorábban két hét múlva lehet számítani. Azok is fokozatosan és óvatosan lesznek bevezetve” - emelete ki. Zárva maradnak az éttermek és azok az üzletek, amelyek nem olyan alapvető szükségletek látnak el, mint például az élelmezés.
Csehországban már csütörtöktől bővült a nyitva tartó üzletek száma, ugyanakkor szigorodtak az üzletek működtetésének higiéniai feltételei. Megnyíltak főleg a sporttal és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos boltok és szolgáltatások, a hobbimarketek, a vaskereskedések, az építkezési kellékeket árusító üzletek. Sokan megrohamozták a barkácsüzleteket és kertészeteket, mert a kijárási korlátozások idején sokan otthonuk felújításába kezdtek.
További üzletek, szolgáltatások megnyitását a cseh kormány a járványhelyzet alakulásától függően a húsvét utáni időszakra tervezi. Az iskolák leghamarabb május végén nyithatnak újra. A prágai kabinet bár kilátásba helyezett további kivételeket a be- és kiutazást illetően, a határok teljes körű újranyitása egyelőre nem merült fel. „Úgy gondolom, ez nem lesz téma a következő hetekben, de lehet hogy hónapokban” - fogalmazott Adam Vojtech egészségügyi miniszter a közszolgálati televízióban.
Erna Solberg norvég miniszterelnök húsvét előtt bejelentette, hogy április 20-tól újranyitnák az óvodákat, majd 27-től az általános iskolák alsó négy tagozatát. Április 20-tól emellett ismét működhetnek a fodrászüzletek, a gyógytornászok és a pszichológusok rendelői is. A határok azonban továbbra is zárva maradnak. A külföldről hazatérőknek kéthetes karanténba kell vonulniuk.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a nyitás „első óvatos fázisáról” beszélt korábban. Április 15-től első lépésben újranyitnák április a bölcsődéket, óvodákat és az általános iskolák alsó öt tagozatát. A dán kormány ezzel tehermentesítené a szülőket, akiknek napközben a munka mellett a gyermekeikről is gondoskodniuk kellett. Frederiksen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dánoknak be kell rendezkedniük arra, hogy bizonyos korlátozások még hónapokig hatályban maradhatnak, így a skandináv ország május 10-ig meghosszabbította a határai zárva tartását. A kormányfő szerint a nyitás második fázisáig, az éttermek, bárok, kávézók, színházak és egyéb szórakozóhelyek zárva fognak tartani, s továbbra sem szabad tíznél több embernek gyülekeznie a közterületeken. A tömegrendezvényeket augusztus végéig megtiltották.
Saulius Skvernelis litván miniszterelnök is bejelentette, hogy fontolgatják a kijárási tilalom lazítását, amennyiben a húsvéti ünnepek alatt nem tapasztalnak újabb tetőzést a balti államban, így az élet fokozatosan visszatérhet a rendeskerékvágásba. A vilniusi kormány szerdán tervezi ismertetni négy pontos akciótervét és egy előzetes ütemtervet is. Litvániában szigorú kijárási és utazási korlátozásokat vezettek be a járvány feltartóztatására.
Olaszországban április 14-től megnyitják a könyvesboltokat, az erdészeteket és a csecsemőcikkeket áruló üzleteket Giuseppe Conte olasz miniszterelnök péntek esti bejelentése szerint, aki május 4-ig meghosszabbította az eddig érvényes összes többi járványügyi óvintézkedést és korlátozást. Ugyanakkor túl korainak nevezte a kijárási korlátozás feloldását, a nem létfontosságú termelés és szolgáltatások újraindítását.
Giuseppe Conte elmondta, hogy május 4-től megkezdődik az úgynevezett második fázis, amikor a gazdaság bizonyos ágazatai újraindulhatnak. Ennek részleteit egy 17 tagú egészségügyi-gazdasági munkacsoport dolgozza ki, amelynek élére a vállalati menedzsmentben jártas Vittorio Colaót nevezték ki.
Az olasz iskolák akár a nyári szünet végéig, vagyis egészen szeptemberig zárva maradhatnak.
Németországban, ahol március közepe óta szinte teljesen leállt az élet a koronavírus-járvány miatt, április 19-ig maradnak érvényben a kijárási és egyéb korlátozások. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői szerdán egyeztetnek arról, hogy miként alakítsák a szabályokat április 20-tól.
A német tudományos akadémia a korlátozások fokozatos lazítását javasolja a vírus jelenlétének minél szélesebb körű, folyamatos megfigyelése mellett.
A korlátozások lépésenkénti visszavonásának feltétele a járványügyi helyzet stabilizálása és alakulásának legszorosabb, lehetőleg valós idejű követése.
Ezért el kell érni, hogy alacsony szinten állandósuljon az új fertőzöttek száma, ne fenyegesse túlterhelődés az egészségügyi ellátórendszert és mindenki fegyelmezetten betartsa az óvintézkedéseket, azaz a tisztasági előírásokat, az egymás közötti lehetőleg két méter távolság tartásáról szóló szabályt és azt, hogy takarni kell a szájat és az orrot a közösségi közlekedésben és minden egyéb esetben, amelyben a távolságtartás nem biztosított, például az üzletekben és a hivatalokban.
El kell érni azt is, hogy a tüneteken és a fertőzésveszéllyel járó kapcsolatokon alapuló koronavírus-tesztelési gyakorlat mellett országos és térségi reprezentatív felmérésekkel is monitorozzák a lakosság úgynevezett átfertőzöttségének mértékét és a vírussal szembeni ellenállóképesség alakulását, mert csak így lehet pontos helyzetértékelést és alapos előrejelzést készíteni, ami elengedhetetlen a döntések mérlegeléséhez.
Az akadémia állásfoglalása szerint indokoltak voltak a társadalom és a gazdaság működését csaknem teljesen befagyasztó durva korlátozások a járvány kezdeti, dinamikus szakaszában. Azonban az államnak az élet és az egészség védelme mellett arról is gondoskodnia kell, hogy helyreálljon az állampolgárok társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális cselekvőképessége.
Az állami intézkedések társadalmi elfogadottságának biztosításához az egyén saját egészségének védelmére és a közösség iránti szolidaritására épülő „belső motiváció” fontosabb, mint a fenyegetés büntetéssel. Ezért egy megvalósítható menetrendet és egy világos lépésekből álló csomagot kell készíteni a mindennapi élet fokozatos normalizálására, mert így mindenkinek irányíthatóbbá és tervezhetőbbé válik az élet, ami hozzásegít a járvány súlyos megpróbáltatásainak elviseléséhez, „az aktuális terhelés negatív lelki és testi hatásainak minimalizálásához”.
A 19 oldalas tanulmányban mindenekelőtt az oktatási rendszer, a közösségi élet és az állami, közigazgatási intézményrendszer, valamint a gazdaság újraindításáról fejtettek ki javaslatokat.
Az oktatási rendszerrel kapcsolatban kiemelték, hogy az otthoni tanulás tovább súlyosbítja az eleve erős társadalmi esélyegyenlőtlenséget, ezért vissza kell állítani az iskolák működését, amint csak lehet. A tanítás újraindítása az általános iskolák végzős évfolyamaiban a legfontosabb. Egyelőre néhány alaptárgy oktatását lehetne beindítani, legfeljebb 15 fős csoportokban, a tanulókat arcmaszk viselésére kell kötelezni.
A középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben már szélesebb körben lehet támaszkodni a távoktatási módszerekre. Arról azonban gondoskodni kell, hogy a járvány miatt ne maradjanak el vizsgák, így például ne halasszák el az idei érettségit.
Az oktatás mellett az összes további területre érvényes alapszabály, hogy a vírus lehetséges terjedésének ellenőrzése céljából mindig kisebb csoportokat kell kialakítani, amelyek tagjai együtt tanulnak vagy dolgoznak, a pihenőidőt, ebédidőt is együtt töltik el és nem érintkeznek más csoportokkal - áll a Leopoldina tanulmányában.
A bölcsődékről és óvodákról azt írták, hogy ezek az intézmények várhatóan tartós szünetre kényszerülnek, mert a kisgyermekeknél nem lehet betartatni a maszkviselési és a távolságtartási szabályt.
A közéletről, az állami intézményekről, a közigazgatásról, a kultúráról és a szabadidő eltöltéséről kifejtették, hogy stabil járványügyi helyzetben és kellő körültekintéssel mindenütt újra be lehet indítani az életet. Lehet például ismét utazni vagy koncertre járni, ha mindenki visel maszkot és a szervezők, szolgáltatók biztosítják a kellő távolságot az emberek között.
A gazdasággal kapcsolatban kifejtették: arra kell törekedni, hogy az „elkerülhetetlen recesszió ne legyen túlságosan mély” és minél hamarabb beinduljon a növekedés. A gazdaságpolitikában az eddiginél erősebben kell érvényesíteni a környezeti fenntarthatóság elvét azért is, mert ezen a területen „hatalmas lehetőségek” mutatkoznak.
