Bizalomvesztés: távozik a kutatási tanács elnöke

Négy hónap alatt euroszkeptikust csinált belőle az unió tehetetlensége a járvány megfékezésében – így foglalhatók össze Mauro Ferrarinak, az Európai Kutatási Tanács (ERC) elnökének kritikái; lemondólevelét kedden késő délután nyújtott át Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének.

Ferrari január 1-jén saját bevallása szerint az unió lelkes támogatójaként érkezett az EU tudományos irányítását végző ERC élére, amely egyébként mintegy ötven, a koronavírus leküzdését célzó kutatást fog most össze. Ferrari a Financial Timeshoz eljuttatott nyilatkozatában mély csalódottságának adott hangot, mondván, hiába javasolt gyors tudományos programot a járvány leküzdésére, számos javaslatát lesöpörték az asztalról, intézményi és politikai akadályokba ütközött, így elvesztette hitét a rendszerben. Mi több: a BBC-n megjelent cikk szerint Ferrari úgy érezte, a világ legjobb tudósainak javaslatait politikai vezetők utasításaival írták felül. A tanács ennek ellenkezőjét állította, szerintük ők már már­cius végén távozásra próbálták bírni Ferrarit, aki nem értette meg a testület működésének lényegét, és összeférhetetlenség is felmerült vele kapcsolatban.

Mindenesetre kedden Von der Leyen átfogó intézkedéscsomagot javasolt a védőeszközök és orvosi felszerelések uniós szintű ellátására, rugalmasabb költségvetési szabályokat, beruházásokat, mindez határigazgatási iránymutatást és ideiglenes beutazási korlátozásokat is jelent az EU-ba.

Közben gazdasági ügyekben az eurózónát érte éles kritika Mário Centeno, az Eurocsoportot elnöklő közgazdász részéről, aki az eurózóna pénzügyminisztereinek tehetetlenségét és az újjáépítési tervek hiányát ostorozta Twitter-oldalán közzétett bejegyzésében. A brüsszeli Politicón pedig arról jelent meg terjedelmes cikk, hogy az uniós vezetők tudhatták, mi vár Európára, mégsem léptek fel kellő időben és eréllyel a járvány ellen, míg a kínaiak 11 millió embert helyeztek karanténba a kezdeti tagadás után.

Ami Kínát illeti: több mint két hónap után feloldották a vesztegzárat az eredeti gócpontban, Vuhanban; emlékezetes, a várost január 23-án zárták le, hogy megakadályozzák a vírus terjedését. Teljes feloldásról itt szó sincs, továbbra is csak a legindokoltabb esetekben utazhatnak a város lakói, és csak az egészségesek. A hivatalos számok szerint mindazonáltal mintegy 82 ezer betegnél és 3333 halottnál látszik megállni a kínai mérleg, és állítólag már csak külföldiek hozzák be a vírust az országba.

Ami a számokat illeti, Európa több országában rohamosan romlik a helyzet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen ezért óva intette szerdán a járvány által leginkább sújtott európai kormányokat attól, hogy lazítsanak a bevezetett intézkedéseken.

A legrosszabbul az olaszokat is megelőzve a spanyolok állnak 147 ezer fertőzöttel és 14 673 elhunyttal; emlékezetes, Madrid számos korlátozó intézkedést vezetett be, ám a jelek szerint későn és nem elég szigorúan. Szintén nagy a baj Franciaországban, ahol átlépte a tízezres határt a halottak száma, és mintegy 110 ezer fertőzött ismert; többek között a hadsereg büszkeségének számító Charles De Gaulle nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó legénységének mintegy negyven embere is közöttük van. Jérome Salomon, az egészségügyi minisztérium járványügyi felelőse szerint lassult a terjedés, de még korántsem tetőzött a járvány.