Külföld

Hazugságok és harag a franciáknál

„Párizsnak nincs meg az erkölcsi alapja ahhoz, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvényt kritizálja” – mondta lapunknak Nicolas de Lamberterie

Újabb szigorítások lépnek ma életbe a Franciaországban, az egészségügyi miniszter szerint még messze van a fény az alagút végén. A lapunknak nyilatkozó francia újságíró szerint súlyos következményekkel járt Párizs kezdeti határozatlansága.

Hazugságok és harag a franciáknál
Mobiltelefonos applikációval azonosítják magukat az utcára kilépők
Fotó: AFP/Hans Lucas/Yann Castanier

Még nem tetőzött a koronavírus-járvány Franciaországban, a helyzet továbbra is súlyosbodik – jelentette ki tegnap Olivier Véran francia egészségügyi miniszter. Hozzátette: a kijárási korlátozásokat addig tartják fenn, ameddig csak szükséges.

Az előző hét vége felé csökkenő tendenciát mutatott az elhalálozások száma, vasárnapról hétfőre és hétfőről keddre azonban ismét jelentősen emelkedett. Franciaországban kedd estig összesen 109 069 ember fertőződött meg a koronavírussal, 10 328-an haltak meg a járványban, és 19 337-en gyógyultak ki a betegségből.

Mától újabb korlátozások lépnek életbe Párizsban, hogy még kevesebben legyenek egyszerre a főváros utcáin. Reggel tíz és este hét óra között a párizsiak nem hagyhatják el a lakásukat testmozgás céljából. A korlátozás csak a sportolókra – a gyakorlatban főleg a kocogókra – vonatkozik, kutyát sétáltatni vagy sétálni lehet napközben is.

Elképesztően felelőtlenül kezelték a válságot Franciaországban – fogalmazott lapunknak Nicolas de Lamberterie, a francia TV Libertés és a Visegrad Post újságírója. Úgy fogalmazott, miközben – arányosan nézve is – jóval több fertőzött volt Franciaországban március hetedikén, mint Magyarországon, Emmanuel Macron elnök még színházba ment a nejével, Orbán Viktor azonban „egy felelős államférfi komoly hangvételével” tájékoztatta a magyarokat a helyzet súlyosságáról. Macron – „a nyitott határok ideológiájának rabjaként” – március 12-én még azt mondta, a határok lezárása „nacionalista visszavonulás” lenne. Lamberterie szerint a március 15-i önkormányzati választások megtartása a járványhelyzet ellenére egyenesen bűncselekmény volt.

Nicolas de Lamberterie francia újságíró
Nicolas de Lamberterie francia újságíró
Fotó: MH

Mindezek után – folytatta –, a felelőtlenség következményeképp egyik napról a másikra nagyon váratlan és nagyon szigorú korlátozó intézkedéseket vezettek be, ami így rendkívül negatív fogadtatásra talált az emberek között. A párizsi vesztegzár elől ezrek menekültek vidékre, ezzel jelentősen hozzájárulva a vírus terjedéséhez. Lamberterie szerint a hatóságok egy „végtelen hazugságspirálba” keveredtek, hiszen először magának a vírusnak a veszélyességét is tagadták.

Rámutatott: ezzel szemben Magyarországon és Közép-Európában az emberek már hetekkel korábban fel tudtak készülni a veszélyhelyzetre. Megjegyezte, szerencsésnek tartja magát, hogy Magyarországon lakik, nem pedig Franciaországban, s aggódik ott élő szeretteiért. Lamberterie rámutatott, a megkésett francia intézkedések szigorúbbak az eddigi magyar korlátozásoknál, a boltbezárások például tönkreteszik a kis üzleteket, segítik viszont a nagy szupermarketeket. Nincs a magyarhoz hasonló rendelkezés arról, hogy bizonyos idősávban csak az idősek vásárolhatnak.

A koronavírus-járvány a kormányon belül is vitát okozott. Agnès Buzyn volt egészségügyi miniszter, aki februárban lemondott a posztjáról, hogy elindulhasson Párizs főpolgármesteri posztjáért (az eredeti jelölt botrányos körülmények között visszalépett) azt nyilatkozta, még tárcavezetőként tájékoztatta Édouard Philippe kormányfőt a vírus veszélyeiről, de ő nem hallgatott rá – a miniszterelnök ezt tagadta. A hasonló esetek miatt a franciák úgy érzik magukat, mint az emberek Csernobil után: az az érzésük, hogy a hatóságok hazudnak. Nagy visszatetszést keltett Didier Lallement párizsi prefektus hétvégi nyilatkozata is, miszerint akik a vesztegzár elején nem tartották tiszteletben a korlátozásokat, azok vannak most lélegeztetőgépen. Később módosítani kényszerült a nyilatkozatát, de ez a döbbeneten nem változtatott.

Sajtóhírek szerint a korlátozó intézkedések betartása nehézségekbe ütközik a zömmel bevándorlók lakta külvárosokban. Lamberterie úgy fogalmazott: egyébként sem igazán tudják ezeken a helyeken betartatni a törvényt, szóval „naivság lenne feltételezni, hogy most igen”. A rendőrség azt az utasítást kapta, hogy ezeken a területeken csökkentsék a korlátozások betartásának ellenőrzését. A Párizs közvetlen közelében fekvő Seine-Saint-Denis megyében a legmagasabb a bevándorlók aránya, és ezt a területet érinti a legjobban a járvány. Lamberterie szerint ez nem kizárólag a fegyelem hiányának tudható be, mivel sokan ott is be akarják tartani a szabályokat, viszont nagyon magas a népsűrűség, nagyobb családok is élnek együtt kis lakásokban.

Az újságíró szerint a jelenlegi francia kormánynak – amely szintén támogatta a Magyarországot burkoltan bíráló nyilatkozatot – nincs erkölcsi alapja arra, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvényt kritizálja. Lamberterie emlékeztetett, a sárgamellényesek tüntetésein a rendőrségnek hagyták, hogy túlzott erővel lépjenek fel: több száz ember sebesült meg, 27 embernek lőtték ki a szemét, öt embernek leszakadt a keze, volt, aki kómába esett. Úgy fogalmazott: a francia tüntetéseken tapasztaltak súlyosabbak voltak a 2006-os magyarországi eseményeknél is.

Ami a koronavírus elleni védekezést illeti, hangsúlyozta: a francia kormány azelőtt döntött a mozgás korlátozásáról és a boltok bezárásáról, hogy a parlament erre felhatalmazta volna. Megjegyezte, egy világjárvány idején, amikor emberek halnak meg, nem jogi vitákkal kell tölteni az időt, de ha a francia kormánynak, az Európai Bizottságnak és az Európai Néppártnak ennél nincs jobb dolga, akkor érdemes rámutatni erre a részletre is.

Kapcsolódó írásaink