Külföld

Folytatják Kijevben a földharcot

Jól járhat az IMF: Zelenszkijéknek nehezen, de sikerült keresztülverniük a parlamenten, hogy külföldiek is vásárolhassanak Ukrajna nemzeti kincséből

A hitelezésért cserébe az új államfő és kormánya segítségével az IMF-nek sikerült kiénekelnie a húszéves moratórium-sajtot Kijev csőréből, miközben az ukránok elsöprő többsége nem ért egyet a liberalizációval.

Folytatják Kijevben a földharcot
Kétes dicsőségének örül Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a törvény elfogadása után
Fotó: AFP

Csernozjom – magyarul: feketeföld. Ukrajna termőföldterületének jelentős része igen termékeny, Európa egyik legjobb hozamú földjének számít. 2001 óta védte moratórium a külföldiek felvásárlási szándékától, dacolva a különféle lobbicsoportok ostromával – eddig.

A nagyobb szereplők persze különféle zsebszerződésekkel és haszonbérleti megállapodásokkal gyarapították földterületeiket – a Morgan Stanley befektetési bank például 2010-re már 40 ezer hektár fölött diszponált, a szakértők szerint piaci áron hektáronként 1500-2200 dollár értékű földből.

Tavaly ismét – sokadszor – fellángoltak a politikai viták a földterület eladhatóságáról, ami egyesek szerint alkotmányellenes, mások szerint egyenesen hazaáruló lépés. A probléma ugyanakkor az, hogy Volodimir Zelenszkij elnöknek és kormányának viszonylag kevés egyéb lehetősége maradt, ugyanis a Petro Porosenko egykori államfő és elődei által felvett adósságok törlesztése mellett újabb hitelre szorul a háborúba gazdaságilag belerokkant ország a mindig készséges Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Porosenko ráadásul a fennálló hitelek törlesztését is áttolta a következő elnöki ciklusra, lépéskényszerbe hozva Zelenszkijt és kormányát, az IMF pedig kemény feltételeket támasztott a további kölcsönök nyújtásához, s ezek egyike volt a külföldi tőke hozzáférése a termőföldekhez.

Miután Zelenszkij 2019-2020 fordulóján valószínűleg nem tudta ezt a kulcsfeltételt teljesen kiiktatni, vad politikai csatározások témája lett az anyaföld kiárusítása: többször tüntettek ellene, olykor igen erőszakos módon, december végén például több tucat ember sérült meg a kijevi megmozdulások során, ahol a rendőrök keményen oszlatták a demonstrálókat. Sőt: a február 7-i emlékezetes parlamenti verekedés is ennek a törvénynek a tárgyalásához kötődik.

A kedélyek azóta sem csitultak, bár Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája többsége birtokában végül éjszakába nyúló vita eredményeképpen tegnap keresztülverte a törvényt a parlamenten, a koronavírus miatt kialakult helyzetre tekintettel sürgetve a döntést.

Az éjszakai szavazást többféle obstrukció­val zavarták meg a Moszkva-barát Ellenzéki Platform és a Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza párt képviselői, ezúttal a verekedés helyett több ezer módosító indítvánnyal és házszabályi szőrszálhasogatással akadályozva az ügymenetet. A törvény végül a teljes földliberalizációnál egy enyhébb formában lett elfogadva a 450 fős törvényhozásban 259 szavazattal: eszerint két évig csak fejenként 100, 2023-tól pedig 10 ezer hektárt vásárolhatnak meg külföldiek, kizárólag magánszemélyek.

Ugyanakkor a szövegben utalás van arra is, hogy népszavazással kell megerősíteni a külföldiek fölvásárlásának engedélyét (ezzel az ukránok 83 százaléka egyébként nem ért egyet), mindeközben az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben – úgy fest, messze még a történet vége.

Kapcsolódó írásaink

Alaposan megleptük az ukránokat

ĀGazdasági mézesmadzagot húzott el Kijev orra előtt Budapest, azután Szijjártó Péter előhúzta a kisebbségsorvasztó ukrán oktatási törvény régóta megoldatlan kérdését