Külföld

Alaposan megleptük az ukránokat

Gazdasági mézesmadzagot húzott el Kijev orra előtt Budapest, azután Szijjártó Péter előhúzta a kisebbségsorvasztó ukrán oktatási törvény régóta megoldatlan kérdését

Európába az út a normák betartásán, s némiképp a magyarokon keresztül vezet – jöhettek rá Kijevben, amikor egy gazdasági tárgyaláson a magyar külügyminiszter a kárpátaljai magyar kisebbség asszimilálását szolgáló törvényt is elővette.

Alaposan megleptük az ukránokat
Szijjártó: A videokonferencia nem kedvez a kényes kérdések megvitatásának
Fotó: MTI/KKM

Ukrán kollégájával folytatott egyeztetése után online sajtótájékoztatón jelentkezett be tegnap a külgazdasági és külügyminiszter, ahol hangsúlyozta: hazánk tovább dolgozik azon, hogy a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati és az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférésének kérdése rendeződjön. Mint Szijjártó Péter elmondta, a magyar–ukrán gazdasági vegyes bizottság eredetileg Budapestre tervezett ülése a koronavírus-járvány miatt videokonferencia formájában történt. Azt is hozzátette, hogy a két ország egyetértett abban, hogy Kárpátaljának sikertörténetnek kell lennie, mivel egymásra vannak utalva a járvány alatt is, ezért hazánk többek között biztosítja a tranzitálást, az áruforgalom biztonságát és a Nyugaton rekedt ukránok átengedését. Ugyanakkor Budapest továbbra is blokkolja a NATO–Ukrajna bizottság legfelsőbb szintű üléseit, amíg a magyar közösség jogai csorbulnak. Szó esett magyar infrastruktúra-fejlesztési hitelről, megújuló energiákról és arról, hogy Moszkva továbbra is szállít gázt Közép-Európába Ukrajnán keresztül.

A magyar diplomácia 2017 ősze óta folyamatosan próbálja rávenni Kijevet arra, hogy az oktatási törvény diszkriminatív nyelvi cikkelye kapcsán változtasson álláspontján – mondta lapunknak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Hozzátette: a bizottsági blokkolás fájt Kijevnek, de nem mozdultak el az álláspontok, a kisebbségvédelmi szerződés Budapestről javasolt megújításának folyamata is megrekedt. Ezért gazdasági fókuszra tértek át – vélekedett a szakértő, aki szerint ennek a jele, hogy Szijjártó februári kijevi látogatásán a gazdasági vegyes bizottság felállítását vetette fel, és erről szólt Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos látogatása is, aki az EU részéről olyan gazdasági lépésekről beszélt, amiről az ukránok mindeddig csak álmodni mertek – ugyanakkor Várhelyi megfogalmazta az uniós értékeknek megfelelő, kisebbségjogi aggályait is.

Megkezdődött hát az ukrán–magyar csúcstalálkozó előkészítése, ami az ukrán elnök beiktatása óta eddig nem sikerült, a gazdasági bizottsági megbeszélés viszont áldozatául esett részben a karantén miatti korlátozásoknak, mert ahogy a járvány gazdasági hatásai is ismeretlenek, így most lehet, hogy ez az ígéretes irány is zsákutcának bizonyul – fejtegette Fedinec. Hozzátette: az ukránok meglepve tapasztalták, hogy a gazdasági egyeztetésen is előkerült a kisebbség ügye. Ezután, húzta alá, az várható, hogy minden egyéb gazdasági megbeszélésen is előkerül majd a kárpátaljai magyar kisebbséget igencsak hátrányosan érintő oktatási törvény kérdése.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom