Külföld
Afganisztáni merénylettel üzent az ISIS
A szikh vallási kisebbség egyik szentélyére támadtak a dzsihadista terroristák Kabulban – Huszonöten meghaltak, rengetegen megsebesültek
Huszonöt halottja és legalább tizenöt sebesültje van a kabuli szikh szentély elleni tegnapi támadásnak az afgán belügyminisztérium szerint. Mindegyikük a hívek közül kerül ki és legalább egyikük gyerek. A biztonsági erőknek hat órájába telt, mire tűzharcban végeztek a támadóval vagy támadókkal – hogy egyedül volt-e a fegyveres vagy társai is voltak, erre vonatkozólag az információk jelenleg ellentmondásosak. A The New York Times helyszíni informátora szerint egy muszlim is meghalt a támadásban, aki egyébként a templomot őrizte. A sebesültek számát nyolc és tizenöt közé teszik a különböző források.
A merényletet elkövető személyeket mind megölték, mondta Tárik Arján afgán belügyi szóvivő, de számot ő sem mondott. A Tolonews című afgán hírportál azt közölte, hogy a tűzharcban nyolcvan embert menekítettek ki a templomból. Az afgán parlament szikh képviselője, Narendra Szing Halsza újságíróknak azt mondta, a szentélyben nagyrészt nők és gyermekek voltak a támadás idején. Az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége elítélte a támadást.
A város közepén fekvő, közösségi központként is működő templomot egyébként a környéken lakó mintegy húsz szikh család használta, a szikh közösség egyébként is igen kicsi az országban: a hindukkal együtt elenyésző kisebbséget alkotnak, sokan az elmúlt években kivándoroltak Indiába, mert sorsuk nem volt irigylésre méltó a közelmúltban. A harmincötmilliós ország többsége szunnita muszlim, a lakosság húsz százalékát teszik ki a síiták, az országban néhány ezren vallják magukat szikhnek. Két évvel ezelőtt az ISIS Dzsalálábádban követett el terrortámadást szikhek és hinduk ellen, a merényletben 19-en vesztették életüket, a szélsőséges tálib kormányzat idején pedig sárga karszalag viselésére kötelezték őket. A szikhek errefelé igazi páriák: mivel vallásuk a hindu és muszlim vallásháborúk környezetében fejlődött ki, mindkettőből átvett elemeket, de egyikhez sem tartozik.
Wagner Péter: Az Iszlám Állam minél látványosabb akciót akart egy gyenge célpont ellen
A célpont kiválasztása hidegvérrel, a várható veszteség és a minél látványosabb támadás kivitelezésének a szempontjai alapján történhetett – mondta el lapunknak a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Wagner Péter úgy véli: a koronavírus-járvány alapjaiban kérdőjelezi meg a fokozatos amerikai kivonulás tervét.
– Miért pont a szikhekre csapott le az Iszlám Állam?
– Nem dedikált szikhgyűlöletből. Persze az ISIS támad minden, nem a saját, szélsőséges szunnita nézetei szerinti kultúrát és vallást, így az országban gyéren lakó szikheket is. Eddig egyébként a síita mecseteket robbantották fel az afgán fővárosban, nem kizárt, hogy azért választottak most egy szikh templomot, mert az előbbieket már erősen őrzik. Egy terrorszervezetnek mindig célja a lehető leglátványosabb akciót végrehajtani a lehető legkevesebb veszteséggel.
– Az, hogy gyengébb célpontot választott, összefüggésben van-e egyébként magának az ISIS-nek a gyengülésével?
– Az ISIS eleve nem túl erős Afganisztánban, csak a pakisztáni határvidéken és Kabulban tudnak terrorcselekményeket végrehajtani. Az ország legerősebb felkelőszervezete, a tálibok éppenséggel kiegyeztek Washingtonnal februárban, és az amerikai csapatok kivonulásáért cserébe azt vállalták, hogy kiszorítják majd az Egyesült Államokkal szemben álló szervezeteket, így az ISIS-t és az al-Kaidát is.
– S most itt a koronavírus. Nem járhat azzal a járvány, hogy az amerikaiak mégis maradnak?
– A koronavírus-járvány valóban érdekes helyzetet idézett elő: a nyugatbarát afgán kormány 2001 óta az amerikai katonák jelenlétére és Washington anyagi hozzájárulására van utalva. A világjárvány miatt azonban várhatóan az Egyesült Államoknak sem energiája, sem pedig pénze nem lesz foglalkozni az Afganisztánból való tervezett kivonulással – nemrég jelentették be, hogy egymilliárd dollárral csökkentik a támogatást. Így maga a kivonulás is kérdéses, ám ha a Trump-adminisztráció, szándéka szerint azt mégis meglépi, akkor a kabuli kormány valószínűleg összeomlik. (VZ)