Alapjogokért: Végzetes harc indulhat az unió és a tagállamok között

Bejegyzésében a kutatóintézet emlékeztetett arra, hogy 2018 augusztusában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, Szabó Gabriella eleget tett a Helsinki Bizottság indítványozására - amely szervezet egy magyar eljárásban érintett migránst segített -, és az Európai Uniós bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályok szigorítása miatt.

Az Alapjogokért Központ kiemelte, hogy a két éve nyáron bevezetett jogszabály-módosítások (STOP, Soros!) lényeges eleme volt, hogy az a migráns (adott esetben egy szíriai ügyfél), aki Magyarországra érkezése előtt már áthaladt egy biztonságos országon, hazánkban nem lesz jogosult menekültstátuszra, majd hozzátette: ennek megfelelően a bevándorlási hatóság el is utasította az illető kérelmét.

"Ezt követően azonban a döntést a nyílt társadalom eszmeiségét valló Helsinki Bizottság segítségével a migráns a bíróságon megtámadta" - emelte ki a kutatóintézet.

Az eljárással kapcsolatban a luxemburgi bíróság az alábbiakat állapította meg: az uniós jogot „úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatatlanság miatt való elutasítását azon indok alapján, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett az érintett tagállam területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy amelyben biztosított a megfelelő szintű védelem” - ismertette az Alapjogokért Központ.

A kutatóintézet szerint azonban a „fenti, az úgynevezett »első biztonságos ország szabályát« nem egyszerűen a magyar törvények és a Genfi Konvenció helyes értelmezése, de az Alaptörvény is rögzíti. Tehát az uniós bíróság döntésével azt a kaput igyekszik megnyitni, hogy még az állami szuverenitás alapját képező alkotmányokat is felülbírálhassa az európai jogászi elit. A döntés bár csak »eligazítást« ad most a magyar bíróság részére, azért is döntő fontosságú, mert ugyanezen szabályozás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen. Ez utóbbi szintén az EU bírósága előtt van, és a mostani döntés alapján vélelmezhető, hogy ott is Magyarország ellen döntenek. Ez pedig végzetes harcot indíthat el az Unió és a tagállamok között, ugyanis alkotmányos szabályok felülírásával lényegében az alkotmányozó hatalmát vennék át a brüsszeli testületek” - olvasható az Alapjogokért posztjában.

Az Alapjogokért Központ Facebook-bejegyzését azzal zárja, hogy „egy másik menekültügyben szintén ma «mondatta ki» a Helsinki Bizottság az EuB-val, hogy a magyar bíróságnak menekültügyben az uniós jognak kell elsőbbséget adnia, «szükség esetén mellőzve a nemzetközi védelmet megtiltó nemzeti szabályozás alkalmazását».”