Külföld

A kitoloncolások kérdéseit vizsgálta a Migrációkutató Intézet

A kitoloncolások elvi és gyakorlati összefüggéseit és tapasztalatait vizsgálta legújabb elemzésében a Migrációkutató Intézet, amely az Európai Unió (EU) vonatkozásában tekintette át az elmúlt évek migrációs folyamatait.

A kitoloncolások kérdéseit vizsgálta a Migrációkutató Intézet
A kitoloncolások kérdéseit vizsgálta a Migrációkutató Intézet (Képünk illusztráció!)
Fotó: MH / Hegedűs Róbert

Vargha Márk az elemzésében azt állítja, hogy miközben a nemzeti és nemzetközi jog – így az EU joga is – „papíron” jól mutató elveket ír elő és kér számon az egyes államokon, a gyakorlatban aggályos és nehezen kivitelezhető döntések születnek az illetékes hatóságok részéről.

Az elemző szerint ugyanis bár a tagállamok 2018-tól érezhetően nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a repatriálások kivitelezésére és felgyorsítására, az eljárás költségessége, valamint a kibocsátó országokkal kötött visszafogadási megállapodások és az elutasított menedékkérők együttműködésének hiánya komoly gyakorlati akadályként jelenik meg. 

Mint írta, az EU és a tagállamok előtt alapvetően két lehetőség áll: „a külső határok hatékony védelmével eléri, hogy a jövőben ne legyen szükség nagyszámú repatriálásra; vagy pedig adottságként fogadja el a többségében gazdasági bevándorlók illegális érkezését, és mintegy «futva az események után» több anyagi és emberi erőforrást ad a Frontexnek és a tagállamoknak a kitoloncolások végrehajtására.”

A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt érhető el.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom