Külföld

Újabb szög a kárpátaljai koporsóba

Minden tiltakozás dacára Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az ukrajnai középiskolai oktatást szabályozó, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát erősen szűkítő törvényt

Némi enyhítéssel lép hatályba a kirekesztő ukrán oktatási törvény, Kijev most elvárná Budapesttől, hogy cserébe feloldja a NATO–Ukrajna Bizottság blokkolását.

Újabb szög a kárpátaljai koporsóba
Minimális engedélyt tett csak a kisebbségeknek a Zelenszkij által aláírt törvény
Fotó: AFP/Sergii Kharchenko

Kevéske engedménnyel, az asszimilációs lényegét megtartó formában írta alá Volodimir Zelenszkij a középfokú oktatásról szóló törvényt pénteken. A jogszabályt az ukrán parlament még januárban fogadta el – az utolsó lehetőség a nemzetiségekkel szembeni durva jogfosztások megakadályozására az elnöki vétó lett volna, de ezt láthatóan hiába kérte Zelenszkijtől a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége.

A törvény értelmében a nemzetiségi iskolákban fokozatosan az ukrán váltja fel az anyanyelvet, attól függő mértékben, milyen kisebbségről van szó: az őshonos kisebbségként nyilvántartott krími tatárok érettségiig tanulhatnak anyanyelvükön, a nemzeti kisebbségeknek, így a magyaroknak kilencedik osztályban 40, afelett pedig 60 százalékban kell áttérniük az ukrán nyelvű oktatásra, a harmadik kategóriára, amelybe az oroszokat is sorolták, a teljes ukránosítás vár.

Pénteken a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyílt levélben fejtette ki, hogy a modernizációval egyetért, de elfogadhatatlannak tartja a nemzeti kisebbségek jogait csorbító előírásokat. Egy kibúvó akad csak: a törvény nem érvényes magániskolákra. Kijev úgy véli, hogy ezzel az engedménnyel eleget tett a Velencei Bizottság ajánlásainak, így joggal követelheti Budapesttől, hogy fejezze be a NATO–Ukrajna Bizottság magasabb szintű tanácskozásainak blokkolását. Hazánk mindeddig nem volt hajlandó elfogadni bármilyen jogcsorbítást.

Emlékezetes, lapunknak korábban Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa azt fejtegette, valószínűtlen, hogy Kijev visszahőköljön a súlyosan diszkriminatív, nacionalista célokat szolgáló törvényektől, már csak azért is, mert a magyarokon kívül a többi kisebbség nem protestál. A kutató azt mondta: a törvény által megengedett mozgástér maradt csupán, amely lényegében a magániskolákkal kivételt tesz – így viszont a mindenkori magyar kormány jóindulatán múlik majd, hogy fenntartja-e a magyar nyelvű iskolahálózatot Kárpátalján.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom