Külföld

Meg akarják büntetni Macront a franciák

Komolyan befolyásolja az önkormányzati választásokat a nyugdíjreform miatti elégedetlenség – mondta lapunknak Magyar Ágnes Zsófia elemző

Franciaországban vasárnap tartják az önkormányzati választások első fordulóját. A nyugdíjreform miatti tiltakozások politikai hatásairól, valamint az egyes pártok esélyeiről Magyar Ágnes Zsófia Franciaország-szakértőt kérdeztük.

Meg akarják büntetni Macront a franciák
Tíz százalék közelébe esett az elnök pártja – mutatott rá a szakértő
Fotó: MH

– Mekkora politikai súlya van az önkormányzati választásoknak Franciaországban?

– Hatévente tartanak önkormányzati választásokat, ezeken a helyi képviselőket, azaz a tanácsosokat, valamint közvetetten a polgármestert választják meg két fordulóban. Noha egyébként sem elhanyagolható a helyi választások súlya a francia politikában, a voksolás ezúttal lakmuszpapírja lesz a jövő évi regionális és a 2022-es elnökválasztásnak. A Franciaországi Polgármesterek Egyesülete szerint több mint harmincötezer település választ a most következő két hétvégén, s a kutatások szerint ma háromból két francia a jelenlegi polgármesterét támogatja.

– Mennyire üthet vissza Emmanuel Macron Köztársaság Lendületben (LREM) pártjára a nyugdíjreform miatti elégedetlenség?

– Februárban megindult az erózió a kormánypárti jelölteknél: a korábbi méréseken 15-16 százalékon állt a támogatottságuk, ami mára számos helyen 12-13 százalékra esett, s a jelöltek szerint érezhető, hogy a választók meg akarják büntetni az elnök pártját a nyugdíjreform miatt. A párt átütő sikerbe vetett bizalma azonban nem lankad: legalább tízezer településen várnak kormánypárti „elszíneződést”. Az emberek mindenesetre egyre dühösebbek mind a reform, mind pedig a sztrájkok és az általuk okozott kellemetlenségek miatt. Magát a kampányt is lerövidítette a nyugdíjreform miatti felhajtás: a hivatalosan március 2-án kezdődő időszakban a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetések, a sztrájk és annak következményei, a szociális krízis folytak reggeltől estig a médiából.

A szocialista főpolgármester, Anna Hidalgo és jobboldali kihívója, Rachida Dati
A szocialista főpolgármester, Anna Hidalgo és jobboldali kihívója, Rachida Dati
Fotó: AFP/Bertrand Guay

– Hogyan szerepelhet a baloldali, zöldpárti ellenzék?

– Nagy kérdés, hogy a láthatóság határára zsugorodott Szocialista Párt erőre kap-e. Kínos helyzetbe kerülhetnek a nagyvárosokban egyébként 20-25 százalékos támogatottsággal számoló zöldpártiak, akiknek a kampánytémája a járvány miatti helyzetben kiüresedett: ma az átlag választót Franciaországban a biztonság és az egészségügyi helyzet érdekli, nem pedig az, hogy hány fát ültetne egy-egy zöld polgármester a következő hatéves ciklusa alatt.

– Mi a helyzet a jobboldallal?

– A párizsi szocialista főpolgármester, Anne Hidalgo legerősebbnek látszó kihívója a Republikánusok korábbi európai parlamenti képviselője, Rachida Dati – a két jelölt között a kutatások egy-két százalék különbséget mérnek –, aki Párizsban nemes egyszerűséggel a káosz felszámolását ígéri megválasztása esetén. A Republikánusok úgy vélik, egyértelmű üzenetekkel és a munkásosztály megszólításával új erőre kaphat a párt. Ebbe azonban Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése is beleszólhat. Beszédes, hogy egy múlt héten készült felmérés szerint a franciák 49 százaléka szerint Le Pen pártja nem jelent semmiféle fenyegetést a demokráciára – 56 százalék pedig úgy véli, a radikális jobboldal a jövőben hatalomra is kerülhet.

– Milyen hatással lehet a kor­-mányra, ha megváltoznak az erő-viszonyok?

– Bár a választási eredmények egyértelműen előre vetítik a jövőre, valamint 2022-ben várható erőviszonyokat, Macron feltűnő módon már előre magyarázkodásba kezdett a sajtóban, azt állítva, hogy bármi is legyen a választások eredménye, egy esetleges kormányátalakításra nem ennek következtében kerülhet sor. Ugyanakkor névtelenségbe burkolózó kormánypárti képviselők arról beszéltek, hogy az LREM szerkezeti átalakításért kiált, hogy életképesen ráfordulhasson végre az elnöki ciklus második szakaszára.

Jobb közbiztonságot szeretnének a párizsiak
 

A túlélésért küzdenek az önkormányzati választáson a francia jobbközép Republikánusok (LR) a brüsszeli Politico cikke szerint. Alexandra Borchio-Fontimp, a párt főtitkárhelyettese úgy nyilatkozott, összeomlik az LR, ha most sem érnek el sikert – a 2017-es elnökválasztáson egy botrány lenullázta a republikánus jelölt, François Fillon esé­lyeit, a tavalyi EP-választáson pedig mindössze 8,5 százalékot értek el, míg az öt évvel korábbi voksoláson még húszat. A lap szerint a korábbi kudarcok ellenére a Republikánusok óvatos optimizmussal készülnek a választásra. A jelöltjük fej-fej mellett halad a szocialistákéval Párizsban, és olyan nagyvárosokban vezetnek, mint Toulouse, Bordeaux és Nizza. A Republikánusok a Fidesz–KDNP szövetségesei közé tartoznak az Európai Néppártban, egyik EP-képviselőjük, François-Xavier Bellamy többször is felszólalt a magyar kormány védelmében. A brit konzervatív The Spectator azt írta a párizsi választással kapcsolatban: a francia főváros még nem áll lángokban, de az embereknek szükségük van egy kemény, őszinte és elszánt polgármesterre, hogy biztonságban érezhessék magukat. A lap összegzése szerint az elmúlt években aggasztóan nőtt a különböző bűncselekmények száma Párizsban.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink

Soros-botránytól hangos Franciaország

ĀMarine Le Pen követeli, hogy Emmanuel Macron elnök lépjen a strasbourgi bíróság ügyében, ahol lelepleződtek a bírák és a spekuláns által pénzelt civilek személyi átfedései

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom