Külföld
Egyrészt–másrészt jelentés
Közzétette éves emberi jogi beszámolóját a washingtoni külügy
A jelentés a világ összes országát értékeli. Magyarországról a dokumentum megemlíti, hogy 2018-as parlamenti választásokon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint „az alapvető jogokat és szabadságot tiszteletben tartották, habár a választások légköre ellenséges volt”, és „a kormányzati információs kampány jórészt megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampányától”.
Az amerikai külügyi dokumentum az emberi jogi témakörbe sorolta azokat a jelentéseket, miszerint politikai megfélemlítés és jogi megszorítások értek civil szervezeteket, valamint azokat a véleményeket is, amelyek azt állítják, hogy az államhatalommal visszaélve juttattak kiváltságokat gazdasági szereplőknek.
A jelentés ugyanakkor leszögezte: Magyarországon nincsenek jogtalan letartóztatások, nincsenek politikai foglyok, nem tűnt el senki, nem kínoztak meg senkit, nem bántak embertelenül senkivel, bár a börtönök túlzsúfoltságát megjegyezték.
„A bíróságok általában függetlenek” – állapítja meg a jelentés, de megemlíti európai intézmények és nemzetközi szervezetek aggodalmát a fékek és egyensúlyok rendszerének általuk vélt gyengülése miatt. A jelentés hangsúlyozza: a magyar alkotmány biztosítja a szólásszabadságot, beleértve a média szabadságát is.
A jelentés kitért arra, hogy emberi jogi aktivisták, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság bírálta a magyar kormány bevándorlókkal és menedékkérőkkel kapcsolatos gyakorlatát.
Az antiszemitizmusról írva a dokumentum a Tett és Védelem adataira hivatkozva azt közölte, hogy 2018-ban harminckét antiszemita gyűlölet-bűncselekmény történt, de ezek közül csak három volt fizikai támadás.
Újra hallatott magáról a mélyállam
Erősen részrehajlónak nevezte az amerikai külügyminisztérium jelentését lapunknak Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Rámutatott, a jelentés majdnem ugyanazt tartalmazza, mint a tavalyi hasonló dokumentum. „Részhajló, hiszen pontos hivatkozásokat nem tartalmaz, forrásokat nem jelöl meg. Ez önmagában nem az átláthatóságot erősíti” – magyarázta. Mégis inkább érdemes a teljes képet nézni – fogalmazott Pócza, aki szerint bár a jelentés a külügyminisztérium terméke, ez nem jelenti azt, hogy a Trump-adminisztráció véleményét tükrözné. Az elmúlt években sok szó esett az úgynevezett mélyállamról, a deep state-ről, amely tulajdonképpen egy „adminisztratív” szint a különböző minisztériumokban, sok esetben az amerikai elnök által kijelölt iránnyal szemben tevékenykedik, szakértői álca mögé bújva – hangsúlyozta. Pócza szerint a szóban forgó jelentés is e mélyállam termékének tudható be. „Ugyan a mainstream média évről évre megpróbálja felfújni a dokumentum jelentőségét, annak a magyar–amerikai kapcsolatokra igen csekély hatása van” – tette hozzá.
(ŐM)