Külföld

Erdogan továbbra sem zárja le Törökország nyugati határait a migránsok előtt

Törökország továbbra sem gondol arra, hogy lezárja nyugati határait az Európai Unióba vágyó migránsok előtt - írta a török sajtó Recep Tayyip Erdogan elnök szavaira hivatkozva kedden, egy nappal az után, hogy az államfő az európai uniós központi intézmények vezetőivel tárgyalt Brüsszelben a kérdésről.

Erdogan továbbra sem zárja le Törökország nyugati határait a migránsok előtt
Recep Tayyip Erdogan
Fotó: AFP

Erdogan jelezte azt is, hogy március 17-én Isztambulban Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytat megbeszélést az ügyben. Hozzátette, lehet, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök is részt vesz a találkozón.

A török elnök a belga fővárosból hazatérőben a repülőgépen török újságíróknak nyilatkozva megismételte azt az Athénnak tett vasárnapi javaslatát, hogy Görögország is nyissa meg „kapuit” a migránsok előtt, mondván, az emberek nem maradnának ott, csak keresztülhaladnának rajta Európa más országai felé.

Cavusoglu: Frissíteni kell a török-EU migrációs megállapodást

A Törökország és az Európai Unió (EU) közötti 2016-os migrációs megállapodást a migránsok jelenlegi szükségletei és a mostani szíriai helyzet fényében "frissíteni kell" - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden Ankarában az Anadolu török állami hírügynökségnek, egy nappal azután, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök az EU központi intézményeinek vezetőivel tárgyalt Brüsszelben a kérdésről.

A tárcavezető rámutatott: a kiegészítő rendelkezéseknek figyelembe kell venniük az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban uralkodó humanitárius helyzetet, valamint a 2016 augusztusát követően végrehajtott szíriai török hadműveleteket, amelyek következtében biztonságos területek jöttek létre az arab ország északi részén. Cavusoglu az idlíbi harcok miatt otthontalanná vált emberekkel kapcsolatban arról számolt be, hogy a török segélyszervezetek eddig 1500, papírtéglákból összerakott, 25-30 négyzetméteres házat építettek a számukra a térségben.

A török diplomácia vezetője az előző napi brüsszeli munkalátogatás nyomán megalakított török-uniós tárgyalócsoportot illetően azt mondta: Ankara kész a konstruktív munkára, de őszinteséget vár Brüsszeltől. Törökországgal szemben az "időhúzás korszaka véget ért, a kapcsolatok fenntartása érdekében cselekedni is kell" - szögezte le.

A csoport egy ütemterv lefektetésén dolgozik - közölte a miniszter, és kifejezte abbéli reményét, hogy a március 26-án kezdődő EU-csúcstalálkozóig megszületik a megállapodás.

Cavusoglu hangsúlyozta, hogy szerinte az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva, különösen akkor, ha a közösség "globális tényező akar lenni". Törökország soha nem volt és most sincs abban a helyzetben, hogy "könyörögni kényszerüljön" az uniónak - tette hozzá.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Ankara eddig 2,7 milliárd eurót kapott meg abból az összesen 6 milliárdos támogatásból, amelyet az EU-nak legkésőbb 2018 végéig át kellett volna utalnia a menekültek ellátására. Cavusoglu az európai bürokráciát és a vonatkozó projektek kiírását okolta a lassú folyósításért.

Brüsszel és Ankara 2016. március 18-án abban egyezett meg, hogy Törökország feltartóztatja a migránsokat, és visszafogadja az Európai Uniótól azokat, akik illegálisan érkeztek valamelyik görög szigetre, az EU pedig a visszaküldöttekért cserébe - először egy 72 ezres kontingens erejéig - legálisan átvesz Ankarától szíriaiakat, és hatmilliárd euróval hozzájárul a törökországi menekültek ellátásához. A megállapodás a török állampolgárok schengeni vízummentességét, Törökország uniós csatlakozási folyamatának felélénkítését és a vámunió fejlesztését is kilátásba helyezte.

Az utóbbi másfél hétben a török-görög szárazföldi határon kialakult migrációs helyzettel összefüggésben Cavusoglu úgy fogalmazott: "ő szégyelli magát a görög hatóságok helyett bánásmódjukat látva." "Ráadásul civilizációról, demokráciáról papolnak, és emberi jogokból is próbálnak kioktatni bennünket" - hangoztatta, hozzáfűzve, hogy "ha Törökországban történt volna ilyen, az egész világ felháborodott volna".

Cavusoglu nyomatékosította, hogy Európa határai nem a görög-török határnál, hanem Törökország délkeleti, szíriai, iraki, iráni határainál kezdődnek.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom