Külföld

Szignógyűjtés a nemzeti régiókért – nem dőlhetünk hátra

A székely szabadság napján, március 10-én, valamint a 15-i nemzeti ünnepen is több helyen várják aláíróstandjaiknál a szervezők az európai polgári kezdeményezés támogatóit

Nagyon bele kell húzni az aláírások összeszedésébe, mivel igen csehül áll a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést támogató szignók gyűjtése. Mint lapunknak Dabis Attila, a kezdeményezést indító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja elmondta, számos szervezet támogatja az akciót, de újabb szövetségesek kellenek, és hétről hétre több aláírásra van szükség.

Szignógyűjtés a nemzeti régiókért – nem dőlhetünk hátra
A nemzeti összetartozás éve: bíznak a székelyek a magyarság szolidaritásában
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Ami biztos, az csak az a kétszázezer aláírás, amely online érkezett be – mondta Dabis, hozzátéve: hosszas csend és kivárás után februárban beindultak a nagyobb struktúrák, sok szervezet tett nagyvonalú vállalásokat, így számítanak az RMDSZ-től 200 ezer papíralapú szignóra, és a Nemzeti Agrárkamara is bejelentkezett egy nagyobb tétel vállalásával. Hozzátette, annak ellenére, hogy ezeket az ígéreteket e szervezetek konkrét terepmunkával elkezdték ugyan megvalósítani, az aláírásgyűjtés összességében még mindig igen rosszul áll, hiszen a stratégia az volt, hogy Magyarország, Románia és Szlovákia irányából érkezik a szignók derékhada. Ehhez képest az látszik, hogy az online gyűjtés alapján csak az előbbi két országban van meg igazán a sikerhez szükséges felhajtóerő, a Felvidék igencsak le van maradva – fűzte hozzá Dabis. Ismert: összesen egymillió aláírást kell összegyűjteni az Európai Unió lakóitól, ebből pedig hét EU-s országban kell lakosságarányosan egy bizonyos minimumszámot. A Nemzetiregiok.eu oldalon, ahol a kezdeményezést alá is lehet írni, folyamatosan lehet tájékozódni a helyzetről az egyes országokban, ott látható, hogy a Felvidéken minimálisan előírt 9750 helyett mindössze mintegy 6500 szignót számláltak össze.

Nem véletlen, hogy az SZNT külön saját oldalán is felhívást intézett a felvidéki magyarokhoz, ahol azzal szólítják meg szlovákiai honfitársainkat, hogy a parlamenti választásokon elszenvedett vereség a jövő új lendületének forrása lehet, a kezdeményezés sikeréhez viszont akár százezer felvidéki magyar aláírása is jól jönne – tették hozzá.

Ahhoz viszont, hogy a kampány sikerrel járjon, mint Dabis hangsúlyozta, minden egyes héten több aláírást kell gyűjteni, mint az előzőn, s nem fér bele több hullámvölgy.

Hozzátette: több egyház is a kezdeményezés mellé állt, erről például a reformátusok buzdító üzenetet is közzétettek honlapjukon; múlt héten pedig a magyar Parlament egyhangúlag megszavazta a kezdeményezés támogatását.

Kiemelte: sokan jelezték, hogy papír alapon szeretnék aláírni a kezdeményezést, erre úgy van lehetőség, hogy a honlapról letöltött nyomtatványt, aláírva, postán el lehet küldeni a kezdeményezést szintén támogató Rákóczi Szövetségnek a 1027 Budapest, Szász Károly utca 1. IV/1. cím alá. Emellett most kiemelt eseményeken külön standokkal várják a szignókat. Március 10-én, a székely szabadság napján Marosvásárhelyen és a budapesti Hősök terén tartott szolidaritási megmozduláson, valamint a nemzeti ünnepen, március 15-én is jelen lesznek az aktivisták.

Dabis Attila hozzátette: aki aláírja a kezdeményezést, az lényegében lehetővé teszi azt, hogy az SZNT kiharcolja, hogy a határon túli magyar régiók több uniós forráshoz jussanak, jellemzően olyanokhoz, amelyek Bukaresten és Pozsonyon keresztül nem érkeznének meg az ottani magyarsággal szemben alkalmazott gazdasági diszkriminációs gyakorlatok miatt. S mivel 2020 van, a nemzeti összetartozás éve, ez a legjobb alkalom szerinte arra, hogy a magyarság bizonyítsa szolidaritását és összetartozás-tudatát.

Felmérés: erős az igény Trianon jóvátételére
 

Érdekes felmérést publikált a napokban a Publicus Intézet: a mintegy ezer fő megkérdezésével készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás az emberek viszonyát mérte fel a kormány „Trianon-politikájához”, illetve magához a békeszerződéshez. A válaszadók kétharmada szerint a szomszédos országoknak vannak olyan részei, amelyek jogosan hazánkhoz tartoznának, tízből nyolcan Magyarország történelmének legnagyobb tragédiájaként említették Trianont, minden második válaszadó szerint sosem szabad belenyugodni ebbe a döntésbe és ugyancsak minden második válaszadó értett egyet azzal, hogy Trianon élő fájdalomként való kezelése és az erős nemzetpolitika helyes. Abban megosztottnak bizonyultak a válaszadók, hogy hasznos-e a kormány határon túliakkal kapcsolatos politikája (egyharmaduk szerint káros), vagy hogy mi a kormány motivációja. Ismert: a kormány a revíziót nem, de a kisebbségbe került magyarság autonómiatörekvéseit erősen támogatja, ahogy a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést is, amelynek sikere az egyes tömbmagyar területek - Székelyföld, Csallóköz - gazdasági önállóságát segítené.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom