Külföld

Heiko Maas: Növelni kell Törökország pénzügyi támogatását

Növelni kell Törökország európai uniós menekültügyi pénzügyi támogatását - sürgette a német diplomácia vezetője csütörtökön Berlinben az EU-s külügyminiszterek zágrábi tanácskozása elé időzített nyilatkozatában.

Heiko Maas: Növelni kell Törökország pénzügyi támogatását
Migránsok másznak át a kerítésen a török határon
Fotó: AFP/Ozan KOSE

Heiko Maas kiemelte, hogy az EU-nak továbbra is erősebben kell támogatnia Törökországot pénzügyileg a menekültek és migránsok befogadásában kifejtett erőfeszítéseiben, mert „Törökország fogadja be a legtöbb menekültet a világon, és a méltányos tehermegosztás a mi érdekünk is”.

Azonban a német kormány azt is elvárja, hogy Törökország tartsa be az EU-val 2016-ban kötött menekültügyi megállapodást - tette hozzá a külügyminiszter a tárca közleménye szerint.

Heiko Maas aláhúzta: „fontos, hogy ne hagyjuk magára Görögországot, hanem találjunk egységes európai választ a török-görög határon kialakult helyzetre”.

„Mint mindig, most is a leggyengébbek fizetik a legnagyobb árat, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy gyors segítséget nyújtsunk, különösen a védtelen gyermekeknek” - mondta.

A külügyminiszterek tanácskozásának központi témája a szíriai Idlíb tartomány, ahol „drámai méreteket ölt a humanitárius katasztrófa”, ezért a német kormány további 100 millió eurót ajánlott fel az ENSZ-nek az rászoruló idlíbiek elhelyezésére és ellátására.

Azonban a támogatásnak vannak feltételei; lehetőséget kell biztosítani a humanitárius segítség eljuttatására és gondoskodni kell a segítők és a lakosság védelméről. Döntő jelentőségű, hogy a csütörtöki moszkvai orosz-török csúcstalálkozón megteremtsék ezeket a feltételeket - fejtette ki a német külügyminiszter.

Mint mondta, azonnali fegyvernyugvásra van szükség, biztosítani kell a segélyszervezeteknek a hozzáférést a segítségre szoruló szíriai belső menekültek millióihoz, és Oroszországnak latba kell vetnie befolyását a Basár el-Aszad vezette szíriai rezsimnél, hogy „hagyjanak fel végre a kórházak és iskolák ellen intézett támadásokkal”.

Az ENSZ adatai szerint a szíriai kormányerők és az ellenzéki fegyveresek összecsapásai következtében az utóbbi három hónapban csaknem 950 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát Idlíbben. Bassár el-Aszad csapatait Oroszország és Irán támogatja, míg Törökország az úgynevezett mérsékelt felkelők oldalán áll.

Az idlíbi harcokkal összefüggésben a török kormány február végén közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az EU-ba igyekvő külföldieket, és megnyitja a határokat előttük. Így több tízezer ember gyűlt össze a görög-török határ térségében. A görög hatóságok az utóbbi napokban mintegy 24 ezer tiltott határátlépési kísérletet hiúsítottak meg, és több tucat embert őrizetbe vettek.

Ankara ezer rohamrendőrt küld a görög határra

Arra az újságírói kérdésre, hogy a görög hatóságok adott esetben szembekerülnek-e a török rohamrendőrökkel, a miniszter azt mondta: Törökország a Meric (Evrosz, Marica) határfolyó középvonaláig fogja megvédeni saját, valamint a Görögországból visszatoloncolt migránsok nemzetközi jogait.

A miniszter közölte: az elmúlt napokban csaknem 140 ezer migráns hagyta el Törökországot Edirne tartományon keresztül, és lépett be Görögországba. Ezt Athén cáfolja.

Soylunak később egy újságíró úgy tette fel a kérdést, hogy a két ország közötti „senki földjén” hány migráns tartózkodik, amire a miniszter ugyancsak azt felelte, hogy közel 140 ezer.

A török vezetés múlt csütörtök éjjel rendelte el az ország nyugati határainak megnyitását az Európába vágyó menekültek és migránsok előtt. A török-görög határ szárazföldi szakaszán eddig tízezrek torlódtak fel, miután Athén megerősítette a határ védelmét.

Soylu csütörtökön arról is beszámolt, hogy a török oldalon lévő pazarkulei átkelőnél négy-ötezres tömeg vár a görög határnyitásra.

A török belügyminiszter bírálta a görög biztonsági erőket és az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségét (Frontex), amiért „erőszakos” fellépésük következtében szerinte már három migráns életét vesztette a határon.

További 164-et megsebesítettek, őket török kórházakban ápolják, illetve eddig 4900 migránst próbáltak visszatoloncolni - tette hozzá. Athén azt is cáfolta, hogy túlzott erőszakot alkalmazna a határon.

Soylu úgy vélte, hogy a görög hatóságok csak „hazugságokat hajtogatnak”. Azzal is megvádolta Athént, hogy vadászpuskákat adott a határ menti görög falvak lakosainak.

A miniszter szerint az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban 3,5 millió ember van „nehéz helyzetben” a damaszkuszi kormányerők támadásai miatt.

„A szíriai rezsim embertelen viselkedésének folytatódása azt jelenti, hogy az ottani kapuk is kinyílnak, és végül mindenki Európába megy” - fogalmazott, leszögezve mindazonáltal, hogy „ez nem fenyegetés, nem zsarolás”.

Soylu végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a Brüsszel és Ankara között 2016 márciusában aláírt menekültügyi megállapodás nem vonatkozik a szárazföldi határokra, csak az égei-tengerire. A török belügyminiszter a görög szigetekre tartó migránsok égei-tengeri átkelésével kapcsolatban nyomatékosította: Recep Tayyip Erdogan török elnök utasítására minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a korábbiakhoz hasonló emberi tragédiákat.

Kapcsolódó írásaink

Athén határozott támogatást vár az EU-tól

ĀA török-görög határ török oldalán több mint tízezer ember gyűlt össze annak hatására, hogy Törökország bejelentette: már nem akadályozza továbbvonulásukat az Európai Unió felé