Külföld

„Kapunyitási pánik?”

A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében a török határnyitással összefüggő eseményekre reflektál. A Migrációkutató emlékeztet: február 27-én este jelentek meg az első hírek arra vonatkozóan, hogy Törökország megnyithatja határait Európa felé az országban tartózkodó migránsok és menekültek előtt.

„Kapunyitási pánik?”
A török lépés összefügg a szíriai Idlibben kialakult, rendkívül feszült helyzettel
Fotó: MH

„A március 1-i török bejelentéssel lényegében nyílt, igaz, korlátozott háború kezdődött a török és a szíriai erők között. A NATO második legnagyobb létszámú hadseregével rendelkező Török Fegyveres Erők önmagában sokkal ütőképesebb a szíriai haderőnél” - írta a Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében. 

A kutatók kiemelik, hogy a legnagyobb kérdés ezen a ponton inkább az, hogyan fog reagálni az eseményekre a Bassár el-Aszadot támogató Oroszország. Moszkva mindeddig hatékonyan nyomást tudott gyakorolni a szíriai elnökre. A közvetlen török–orosz összecsapás pedig alapvetően egyik félnek sem érdeke. Ezt mutatja az Ankara és Moszkva közötti folyamatos párbeszéd is. „A 2015. novemberi Szu–24-es incidens megmutatta, mekkora költségei vannak egy nyílt török–orosz összeütközésnek. A közös projektek (például energiaprojektek, az orosz gyártmányú Sz–400-as légvédelmi rendszer török beszerzése, illetve általában a Nyugat térségbeli kiegyensúlyozásának közös célja) szintén kompromisszum keresésére ösztönzik a feleket” - emlékeztet a Migrációkutató, hozzátéve: a török és az orosz elnök a február 27-i esetet követően telefonon egyeztetett, valamint folyamatban van egy személyes találkozó megszervezése is, amire várhatóan március 5-én kerülhet sor.

Ami a migrációs vonatkozásokat illeti, a szíriai rezsim és Moszkva érdekeivel nem ellentétes egy új, potenciálisan Európába tartó menekülthullám gerjesztése. Az Európai Unió ezzel szemben ismét nehéz helyzetben van, és érdekeinek és értékeinek egyidejű érvényesítésével küzd. „Az optimális ismét az lenne, ha az EU képes lenne a kibocsátó országnál (vagyis Szíriában) kezelni a problémát, erre azonban nem látszik túl nagy esély, hiszen az EU fizikailag (katonai értelemben) nincs jelen a szíriai háborúban” - mutat rá a Migrációkutató.
 

„Egyelőre kérdés, hogy ki tudja-e kényszeríteni Ankara az aktívabb nyugati támogatást (akár a menekültek ellátásához, akár a szíriai katonai műveleteihez), illetve, hogy meddig hajlandóak a törökök elmenni annak tesztelésében, mennyit fejlődött a 2015-ös válság óta az európai migrációs és menekültügyi rendszer?” - olvasható az elemzésben.

A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt érhető el

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom